LilyPond — Tankönyv

Ez a tankönyv a LilyPond 2.23.82 verziójába nyújt bevezetést.

A teljes dokumentáció a https://lilypond.org/ honlapon található.


1. Installing

This gentle, step-by-step installation tutorial guides you through installing LilyPond and creating a first music score.

LilyPond input files are simple text files. You can use any raw text editor to edit a LilyPond file (not a rich text editor such as Microsoft Word), but there are several editors tailored specifically for LilyPond, making the editing process very comfortable. Because a choice has to be made, this tutorial uses Frescobaldi, which is the most popular among such editors right now. However, there are several other options available. For more information, see editing Easier editing.

Please choose the tutorial according to your needs. (If you don’t know what the „command line” is, you want the graphical setup!)


1.1 Graphical setup under GNU/Linux

These instructions work for the GNOME environment, for example on the default flavors of Ubuntu and Fedora. In other desktop environments, they can likely be adapted. For more minimal GNU/Linux distributions, see Command line setup.

First, find the GNOME Software app.

linux-1-search-gnome-software

In GNOME Software, search „Frescobaldi”.

linux-2-search-frescobaldi

Install Frescobaldi. Behind the scenes, this should also automatically install some version of LilyPond.

linux-3-install-frescobaldi

Open Frescobaldi. It starts on a new file with some pre-filled text that will be explained later.

linux-4-frescobaldi-start

After the \version line, enter a new line containing exactly this:

{ c' }

Now click on the LilyPond icon, or press Control-M. On the right, a simple score appears.

linux-5-frescobaldi-simple-file

Congratulations, you have just created your first music sheet with LilyPond! If you’re satisfied now, you can skip the rest of this section. However, it may be that the version of LilyPond that was installed is not the same one as this documentation is for. If you want a different LilyPond version, you can register it in Frescobaldi, without losing the initial one. To do this, first download the archive from Download, and double-click to unpack it.

linux-6-download-and-unpack-archive

Move the unpacked folder out of your Downloads folder to the folder where you want to permanently store it. For example, put it in your home folder.

Now, in Frescobaldi, go the Preferences.

linux-7-frescobaldi-find-preferences

Select „LilyPond Preferences”, and click „Add” to register a new LilyPond version.

linux-8-frescobaldi-add-lilypond-version

Click on the file explorer icon.

linux-9-frescobaldi-select-lilypond-executable

Navigate to the folder you just extracted, then inside this folder, to ‘bin’ and finally ‘lilypond’.

linux-10-navigate-to-lilypond-executable

You’re done! You can click ‘OK’. You now have two versions of LilyPond installed.

linux-11-frescobaldi-new-version-added

Now turn to Első lecke to learn more about LilyPond’s syntax.


1.2 Graphical setup under Windows

Download LilyPond for Windows from Download. The file will a ZIP archive called ‘lilypond-x.y.z-mingw-x86_64.zip’ (where „mingw” means it’s for Windows). Extract this in the file explorer. Place the resulting directory lilypond-x.y.z-mingw-x86_64 in a permanent location; the actual folder doesn’t matter, you just need to put it somewhere you won’t move it afterwards. For example, you could choose your home folder.

After this, download the latest release of Frescobaldi from the project’s download page. Choose the ‘.exe’ file.

windows-1-frescobaldi-download-github

Double-click on the downloaded file in the file explorer. This launches the setup wizard.

windows-2-frescobaldi-installer

Accept the license and install Frescobaldi using the wizard. You will find a startup screen like this:

windows-3-frescobaldi-startup

Navigate to the Frescobaldi preferences.

windows-4-frescobaldi-find-preferences

Navigate to „LilyPond Preferences” on the left.

windows-5-frescobaldi-find-lilypond-preferences

Click „Edit” on the right. This leads to a dialog for choosing the LilyPond executable.

windows-6-frescobaldi-select-lilypond-executable

Click on the folder icon and navigate to the lilypond-x.y.z-mingw-x86_64 folder you previously created. Inside this folder, open ‘lilypond-x.y.z’, then ‘bin’, and finally select ‘lilypond’.

windows-7-frescobaldi-find-executable-from-explorer

Now click „OK”.

windows-8-frescobaldi-ok

Click „OK” again.

windows-9-frescobaldi-ok-2

Type this simple file in the window:

\version "2.23.82"

{ c' }

Compile it with Control-M or using the „LilyPond” icon. A minimal score appears.

windows-10-frescobaldi-done

Congratulations, you have just created your first music sheet with LilyPond! Now continue with the Első lecke to learn more about LilyPond’s syntax.


1.3 Graphical setup under macOS

Download LilyPond for macOS from Download. The file will be an archive called ‘lilypond-x.y.z-darwin-x86_64.tar.gz’ (where „darwin” means it’s for macOS). In the Finder, extract this archive. Place the resulting directory lilypond-x.y.z-darwin-x86_64 in a permanent location; the actual folder doesn’t matter, you just need to put it somewhere you won’t move it afterwards. For example, you could choose your home folder.

After this, download the latest release of Frescobaldi from the project’s download page. Choose the ‘.dmg’ file.

macos-1-frescobaldi-download-github

In the Finder, double-click on the file to run the installer. At this point, you might encounter a problem:

macos-2-frescobaldi-cant-be-opened

This is because Frescobaldi is developed independently from Apple. Nevertheless, it is totally secure software, but you have to tell Apple so. To do this, you first need to click „Cancel”. After having clicked „Cancel”, open the „System Preferences” app and select „Security & Privacy”.

macos-3-open-system-preferences-security

Then click „Open Anyway”.

macos-4-allow-open-anyway

This leads to a new security warning. This time, you have the option to accept. Select „Open”. Again, do not fear: Frescobaldi is completely secure for your system.

macos-5-accept-security-warning

Frescobaldi is now open. Find the Preferences.

macos-6-frescobaldi-find-preferences

Click on „LilyPond Preferences” on the left.

macos-7-frescobaldi-find-lilypond-preferences

Click „Edit” on the right. This opens a new window:

macos-8-frescobaldi-edit-lilypond-executable

Click on the ‘folder’ icon. A Finder window opens. Navigate to the ‘lilypond-x.y.z-darwin-x86_64’ folder you saved earlier. Inside it, find ‘lilypond-x.y.z’, then ‘bin’ and finally ‘lilypond’.

macos-9-frescobaldi-navigate-to-lilypond-executable

When you press „OK”, a new security warning about LilyPond will likely appear. Again, first click „Cancel”, then enable LilyPond in the preferences, and redo the procedure to select ‘lilypond’ in the Finder.

Now click „OK” to everything until you are back to the main Frescobaldi window. Enter this simple file in source view on the left:

\version "2.23.82"

{ c' }

Click on the button with the LilyPond icon to compile the file, or use the Control-M keyboard shortcut. For a third time, the system will warn you about security, this time with „gs” (GhostScript). Once more, go to the System Preferences to enable the program to be executed.

Finally, the next compilation run will work and you will find a minimal score.

macos-10-minimal-score

Congratulations! You have compiled your first music sheet with LilyPond. Now continue with the Első lecke to learn more about LilyPond’s syntax.


1.4 Command line setup

On many GNU/Linux distributions, LilyPond can be installed from the package manager. This is also the case on macOS using either MacPorts or Homebrew.

In any case, you can install LilyPond by downloading the archive from Download and unpacking it. The binaries are usable immediately after unpacking. You can run

/.../lilypond-x.y.z/bin/lilypond file.ly

(on Windows, replace the slashes ‘/’ with backslashes ‘\’).

This compiles file.ly, and produces file.pdf. To test your setup, you can use this minimal file:

\version "2.23.82"

{ c' }

This will produce this output in ‘file.pdf’:

[image of music]

Now continue with the Első lecke to learn more about LilyPond’s syntax, or see Command-line usage for more information on calling LilyPond on the command line.


2. Első lecke

Tankönyvünk első leckéje bemutatja a LilyPond nyelvét, és elmagyarázza, hogyan kell nyomtatható kottát előállítani.


2.1 Fájlok fordítása

A LilyPond bemeneti fájljai egyszerű szöveges állományok. Egy kotta létrehozásához egy bemeneti fájlban (másnéven forrásfájlban) kell azt szöveges formában leírni. „Fordítás” a neve annak a folyamatnak, melynek során egy LilyPond formátumú forrásfájlból egy nyomtatható kotta és (szabadon választhatóan) egy meghallgatható MIDI fájl áll elő.

Első példánk megmutatja, hogy néz ki egy egyszerű bemenet. A LilyPond forrásfájlba ezt írva:

\version "2.23.82"
{
  c' e' g' e'
}

az alábbi eredményt kapjuk:

[image of music]

Figyelem: A LilyPondban a hangok és a dalszöveg köré mindig { kapcsos zárójeleket } kell írni. A kapcsos zárójeleket legtöbbször szóközzel vesszük körül, hacsak a sor elején vagy végén nem állnak, hogy környezetükkel ne folyjanak egybe, így kétértelműséget okozván. A tankönyv példáiban olykor a rövidség kedvéért elhagyjuk a kapcsos zárójeleket, de a forrásfájlokban nem szabad elfelejteni kitenni őket! A Hogyan olvassuk a dokumentációt? c. fejezetben olvasható több információ a tankönyv példáiról és megjelenítésük módjáról.

Továbbá a LilyPond bemenete érzékeny a kis- és nagybetűk különbségére: { c d e } érvényes bemenet; { C D E } hibát eredményez.


2.2 Bemeneti fájlok írása


2.2.1 Egyszerű kottázás

A LilyPond bizonyos elemeket automatikusan hozzáad a kottához. A következő példában csak négy hangmagasságot adunk meg, de a LilyPond kirakja a kulcsot és az ütemmutatót, valamint a hangok hosszúságát alapértelmezetten negyednek veszi.

{
  c' e' g' e'
}

[image of music]

Természetesen minden megváltoztatható, de a legtöbb esetben az alapbeállítás megfelelő.


Hangmagasság

Fogalomtár: pitch, interval, scale, middle C, octave, accidental.

A hangok beírásának legegyszerűbb módja a \relative mód. Ebben a módban minden hang automatikusan abba az oktávba kerül, melyben az előző hanghoz a legközelebb áll, vagyis legfeljebb kvárt távolságra. Ennek szemléltetésére gépeljünk be egy zenei alapformulát, egy skálát, melyben minden hang szekund távolságra van az előzőtől. (Figyelem: mivel angolul a h hang neve b, ezért a LilyPond forrásban is alapesetben b-t kell írni h helyett!)

% megadjuk, hogy az első viszonyítási hang az egyvonalas c legyen
\relative {
  c' d e f
  g a b c
}

[image of music]

Itt a relatív mód első viszonyítási hangja az egyvonalas c. Minden hang az előzőhöz a lehető legközelebb helyezkedik el: az első c az egyvonalas c-hez legközelebb eső c hangot jelenti, vagyis az egyvonalas c-t. A második, d hang ehhez a hanghoz esik legközelebb, vagyis ugyanúgy az egyvonalas oktávba kerül. Legfeljebb kvárt nagyságú hangközöket tartalmazó dallamok táplálhatók be így a legegyszerűbben.

\relative {
  d' f a g
  c b f d
}

[image of music]

Természetesen nem szükséges, hogy a relatív mód első viszonyítási hangja megegyezzen a tényleges első hanggal, ahogy az előző példában is láttuk, ahol az első hang – a d – az egyvonalas c-hez legközelebb eső hang, az egyvonalas d.

A \relative c' parancsban megadott első viszonyítási hanghoz ' vagy , karaktereket hozzáadva vagy elvéve változtatható a kezdőoktáv:

% kétvonalas oktáv
\relative {
  e'' c a c
}

[image of music]

A relatív mód kezdetben bonyolultnak tűnhet, de valójában a legtöbb dallamot így lehet legkönnyebben bevinni. Nézzük, hogyan néz ki a relatív hangmagasság-számítás a gyakorlatban. A h hangról egy kvárton belül felfelé a c, d és e hangok helyezkednek el, míg lefelé az a, g és f hangok. Tehát ha egy h-t követő hang c, d vagy e, akkor a h fölé, míg ha a, g vagy f, akkor a h alá kerül.

\relative {
  b' c  % felfelé szekund, lefelé szeptim, így: felső c
  b d  % felfelé terc, lefelé szext, így: felső d
  b e  % felfelé kvárt, lefelé kvint, így: felső e
  b a  % felfelé szeptim, lefelé szekund, így: alsó a
  b g  % felfelé szext, lefelé terc, így: alsó g
  b f  % felfelé kvint, lefelé kvárt, így: alsó f
}

[image of music]

Pontosan ugyanez marad a működés, ha bármelyik hang előtt kereszt vagy bé áll. A módosítójelek a relatív magasságszámítás során egyáltalán nem számítanak. A számítás során csak a vonalrendszerben elfoglalt pozíciónak (azaz a diatonikus magasságnak) van szerepe.

Kvártnál nagyobb hangközugrást úgy érhetünk el, hogy ' vagy , karaktereket helyezünk a hang után. Az ' egy oktávnyi emelkedést, a , egy oktávnyi süllyedést jelent.

\relative {
  a' a, c' f,
  g g'' a,, f'
}

[image of music]

Amennyi karaktert használunk, annyi oktáv különbséget érhetünk el, pl. '' vagy ,, két oktávnyi emelést, ill. süllyesztést jelent – de vigyázzunk, soha ne használjunk idézőjelet (") két aposztróf ('') helyett! Ez ugyanaz a mechanizmus, amivel a relatív mód első viszonyítási hangját módosíthatjuk.


Ritmusérték

Fogalomtár: beam, duration, whole note, half note, quarter note, dotted note.

A hangok ritmusértékét a hangmagasság után írt számmal határozhatjuk meg. 1 jelenti az egészkottát, 2 a félkottát, 4 a negyedkottát és így tovább. A gerendázást automatikusan elvégzi a LilyPond.

Ha nincs megadva a hosszúság, az előző hang hossza marad érvényben. Az első hang alapértelmezetten negyed hosszúságú.

\relative {
  a'1
  a2 a4 a8 a
  a16 a a a a32 a a a a64 a a a a a a a a2
}

[image of music]

A pontozott hangok után annyi pontot (.) kell írni, ahányszoros a pontozás. A pontozott hangok ritmusértékét mindig meg kell adni számmal.

\relative {
  a' a a4. a8
  a8. a16 a a8. a8 a4.
}

[image of music]


Szünetek

Fogalomtár: rest.

A szünetek megadása hasonlóképpen történik, mint a hangoké, csak a hangmagasság megjelölése helyett r  betűt kell írni:

\relative {
  a' r r2
  r8 a r4 r4. r8
}

[image of music]


Ütemmutató

Fogalomtár: time signature.

Az ütemmutató beállítására a \time parancs szolgál:

\relative {
  \time 3/4
  a'4 a a
  \time 6/8
  a4. a
  \time 4/4
  a4 a a a
}

[image of music]


Tempójelzés

Fogalomtár: tempo indication, metronome.

Az tempójelzés és metronómjelzés a \tempo parancs segítségével álítható be:

\relative c'' {
  \time 3/4
  \tempo "Andante"
  a4 a a
  \time 6/8
  \tempo 4. = 96
  a4. a
  \time 4/4
  \tempo  "Presto" 4 = 120
  a4 a a a
}

[image of music]


Kulcs

Fogalomtár: clef.

A kulcs beállítása a \clef paranccsal lehetséges:

\relative {
  \clef treble
  c'1
  \clef alto
  c1
  \clef tenor
  c1
  \clef bass
  c1
}

[image of music]


Mindez együtt

Alább látható egy rövid példa, mely az eddig tanult elemeket mutatja be:

\relative {
  \clef "bass"
  \time 3/4
  \tempo "Andante" 4 = 120
  c,2 e8 c'
  g'2.
  f4 e d
  c4 c, r
}

[image of music]

Lásd még

Referencia: Writing pitches, Writing rhythms, Writing rests, Time signature, Clef.


2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői

A LilyPond bemeneti fájljai sok tekintetben hasonlítanak a programkódokhoz. Tartalmaznak verziószámot, érzékenyek a kis- és nagybetűk különbségére, az üres helyek (szóközök, újsorok, tabulátorok stb.) pedig nem számítanak. Ún. kifejezéseket lehet alkotni kapcsos zárójelek { } segítségével, megjegyzéseket pedig % után vagy %{ ... %} közé lehet írni.

Ha esetleg nem lennének világosak a fenti mondatok, sebaj! Magyarázatuk részletesen a következő:


2.3 Hibák kezelése

Sometimes LilyPond doesn’t produce the output you expect. This section provides some links to help you solve the problems you might encounter.


2.3.1 General troubleshooting tips

Troubleshooting LilyPond problems can be challenging for people who are used to a graphical interface, because invalid input files can be created. When this happens, a logical approach is the best way to identify and solve the problem. Some guidelines to help you learn to do this are provided in Troubleshooting.


2.3.2 Some common errors

There are a few common errors that are difficult to troubleshoot based simply on the error messages that are displayed. These are described in Common errors.


2.4 Hogyan olvassuk a dokumentációt?


2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása

A LilyPond bemenete vagy { } jelek között, vagy pedig egy ‘relative { … }’ blokkban kell, hogy álljon, ahogy azt a A bemeneti fájlok jellemzői c. fejezetben láttuk. A tankönyv további részében a legtöbb példában ezt elhagyjuk. A példák kipróbálásához a kimenet kimásolható és beilleszthető, de mindig köré kell rakni a { } blokkot, ha nem szerepel benne:

{
   …a példa ide kerül…
}

Emellett ne felejtsük el, hogy minden LilyPond fájlban fel kell tüntetni a \versionszámot is. Mivel a kézikönyv példái csak kódrészletek, nem fájlok, nem tartalmazzák a \versionszámot, de mi ne feledkezzünk el feltüntetni a fájlok elején.


2.4.2 Kattintható példák

A legtöbb ember úgy tanul bele egy program használatába, hogy a gyakorlatban próbálgatja azt, és játszadozik vele. Ez a LilyPonddal is lehetséges. A kézikönyv HTML változatában bármelyik képre kattintva megtekinthető a pontos bemenet, amelyből a LilyPond a képet generálta. Ez az alábbi példán kipróbálható:

[image of music]

A „ly snippet” kezdetű szakasz kimásolásával és beillesztésével már rendelkezésre áll egy kiindulópont a kísérletezéshez. A kép egy az egyben előáll (ugyanakkora méretben), ha a „Start cut-&-pastable section” résztől kezdve a fájl végéig kimásoljuk a szöveget.


2.4.3 A dokumentáció áttekintése

A LilyPondhoz nagyon sok dokumentáció áll rendelkezésre. Az új felhasználóknak emiatt gyakran nem világos, hogy mely részeket kell elolvasniuk, és olykor alapvető fontosságú részeket hagynak ki.

Figyelem: A dokumentáció fontos részeit erősen ajánlott elolvasni, különben a későbbi részek megértése jóval nehezebb lesz.


3. Elemi kottaírás

Az Első lecke után ez a fejezet ismerteti, hogyan lehet a gyakori kottaelemek felhasználásával gyönyörű kottákat készíteni.


3.1 Egyszólamú lejegyzés

Ebben a szakaszban bemutatjuk a kotta gyakori elemeit, egyelőre egy szólamnál maradva.


3.1.1 Ütemvonalak és ütemek ellenőrzése


Ütemvonalak

A normál (egyszeres) ütemvonalak automatikusan a kottába kerülnek, nem szükséges kézzel szerkeszteni őket. Más típusú ütemvonalakat a \bar parancs segítségével jeleníthetünk meg, például a \bar "||" dupla ütemvonalat jelöl, vagy a \bar "|." záró ütemvonalat. Az ütemvonalak teljes listája megtalálható a Bar lines fejezetben.

g1 e1 \bar "||" c2. c'4 \bar "|."

[image of music]


Ütemek ellenőrzése

Habár nem kötelező, de hasznos, ha jelezzük az ütemek határát a bemeneti fájlokban. Ezt az ütem szimbólumával, a | segítségével tehetjük meg. A program képes az ütemeket ellenőrizni, annak megfelelően, hogy az ütemek megfelelő hosszúságúak-e. Az ütemvonalak rögzítése emellett segíti a bemeneti fájlunk könnyebb olvashatóságát, hiszen átláthatóbbá, rendezettebbé teszi azt.

\relative {
  g'1 | e1 | c2. c' | g4 c g e | c4 r r2 |
}

[image of music]

Ha lefordítjuk a fenti LilyPond fájlt, az alábbi figyelmeztetést fogjuk látni:

warning: barcheck failed at: 1/2
 g1 | e1 | c2. c'
                  | g4 c g e | c4 r r2 |

Bár a hiányzó időtartam ezen egyszerű példánál a zenei kimenetből egyértelműen látszik, a figyelmeztető üzenet célravezetően hívja fel a figyelmet a hiányzó 4-re a 3. ütemben.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Bar and bar number checks.


3.1.2 Hangmagasság és előjegyzés

Figyelem: A felhasználók gyakran félreértik azt, ahogy a LilyPond az előjegyzéseket alkalmazza – kérjük olvassa el a figyelmeztetés az oldal alján.


Módosítójelek

Fogalomtár: sharp, flat, double sharp, double flat, accidental.

A hangok neve LilyPondban jelzi a módosítójelet is. Például a c mindig c hangot jelez (nem ciszt), az előjegyzéstől függetlenül.

Keresztes hangot a hang neve után közvetlenül is utótagot írva kapunk, bés hangot pedig es-t (asz és esz esetén akár egyszerűen s-t) írva. Értelemszerűen kettős kereszt és kettős bé rendre isis és eses hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű módosítójelek használata a Note names in other languages c. fejezetben van leírva.

cis4 ees fisis, aeses

[image of music]


Előjegyzés

Fogalomtár: key signature, major, minor.

Az előjegyzés a \key parancs segítségével állítható be, melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: \major vagy moll: \minor) követ.

\key d \major
d4 fis a c |
\bar "||" \key c \minor
c,4 ees g b |

[image of music]



Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: accidental, key signature, pitch, flat, natural, sharp, transposition, Pitch names.

A módosítások, az előjegyzés és az ütemvonalak együttesen határozzák meg, hogy milyen módosítójelek jelennek meg a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy bővebb magyarázatra szorul.

A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg: mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.

Ebben a példában:

\key d \major
cis4 d e fis

[image of music]

egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond forrásfájlban még ki kell rakni az is utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.

Ha leírunk egy b-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy „a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni”, hanem azt, hogy „itt egy h hang szól”. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:

\key aes \major
aes4 c b c

[image of music]

Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a transzponálás, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa az Automatic accidentals c. fejezetben.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Note names in other languages, Accidentals, Automatic accidentals, Key signature.


3.1.3 Ívek


Átkötés

Fogalomtár: tie.

Átkötött hangot úgy kaphatunk, hogy a hang után egy ~ karaktert írunk.

g4~ g c2~ | c4~ c8 a~ a2 |

[image of music]

When the pitch does not change, as is always the case with tied notes, subsequent pitches may be omitted, specifying just the bare duration:

g4~ 4 c2~ | 4~ 8 a~ 2 |

[image of music]

This shorthand may be useful in other places where the rhythm changes with an unchanging pitch, but remember that a bare pitch followed by a space and a bare duration will be interpreted as a single note. In other words, c4 a 8 8 would be interpreted as c4 a8 a8, not as c4 a4 a8 a8. Write instead c4 a4 8 8 .


Kötőív

Fogalomtár: slur.

A kötőív egy dallamot összefogó ív. Kezdőhangja után (, záróhangja után ) írandó.

d4( c16) cis( d e c cis d) e( d4)

[image of music]


Frazeálóív

Fogalomtár: slur, phrasing.

A frázisokat jelölő ívek elejét és végét a \( és \) jelek határozzák meg. Szerepelhet egyszerre kötőív és frazeálóív, de egyszerre két kötőív vagy két frazeálóív nem.

g4\( g8( a) b( c) b4\)

[image of music]



Figyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: articulation, slur, tie.

A kötőív kinézetre hasonlít az átkötéshez, de más a jelentése. Az átkötés egy hang hosszát toldja meg a következő, ugyanolyan magasságú hangéval. A kötőív egy dallam artikulációját határozza meg, és több hangot átívelhet. Természetesen egy kötőíven belül lehetnek átkötött hangok.

c4~( c8 d~ 4 e)

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Ties, Slurs, Phrasing slurs.


3.1.4 Artikuláció és dinamika


Artikuláció

Fogalomtár: articulation.

Egy hang artikulációját egy gondolatjel (-) után írt megfelelő karakterrel lehet jelezni, pl. a staccatóhoz -. írandó a hang után:

c4-^ c-+ c-- c-!
c4-> c-. c2-_

[image of music]


Ujjrend

Fogalomtár: fingering.

Hasonlóan az artikulációhoz, az ujjrend a hang után írt gondolatjellel (-) és számmal jelezhető:

c-3 e-5 b-2 a-1

[image of music]

Az artikulációs jelzések és ujjrendek automatikusan a hang helyes oldalára kerülnek, de ez felülírható, ha a gondolatjelet (-) kicseréljük ^ vagy _ karakterre, ami azt jelenti, hogy a jelzés az előbbi esetben mindig a hang felett, ill. az utóbbi esetben mindig a hang alatt fog elhelyezkedni. Egy hangon több artikulációs jel is lehet. Mindazonáltal a legtöbb esetben legjobb, ha a LilyPond határozza meg, melyik oldalra kerüljenek a jelzések.

c4_-^1 d^. f^4_2-> e^-_+

[image of music]


Dinamika

Fogalomtár: dynamics, crescendo, decrescendo.

Dinamikai jelzések kottába írásához a megfelelő rövidítést kell \ karakterrel együtt azon hang után írni, amelytől kezdve érvényes:

c\ff c\mf c\p c\pp

[image of music]

A crescendo és decrescendo a \<, ill. \> paranccsal kezdődik, és a következő dinamikai jelzésnél vagy a \! parancsnál fejeződik be:

c2\< c2\ff\> c2 c2\!

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Articulations and ornamentations, Fingering instructions, Dynamics.


3.1.5 Szöveges utasítások

A hangokhoz a következő módon lehet szöveges jelzéseket rendelni:

c2^"espr" a_"legato"

[image of music]

Ez nem dalszöveg, hanem szöveges előadási utasítások bevitelére szolgál! Formázott szöveget a \markup blokkon belülre kell elhelyezni:

c2^\markup { \bold espr }
a2_\markup {
  \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p
}

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Writing text.


3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás

Fogalomtár: beam.

A gerendák automatikus elhelyezéséről a LilyPond gondoskodik:

a8 ais d ees r d c16 b a8

[image of music]

Amennyiben az automatikus gerendázás nem megfelelő, kézzel felüldefiniálható. Ha egyszeri alkalommal kell a gerendázást megváltoztatni, a gerenda első hangja után [, az utolsó hangja után ] írandó.

a8[ ais] d[ ees r d] c16 b a8

[image of music]

Az automatikus gerendázás kikapcsolására az \autoBeamOff parancs szolgál. Egészen addig tart a hatása, amíg vissza nem kapcsoljuk az automatikus gerendázást az \autoBeamOn segítségével.

\autoBeamOff
a8 c b4 d8. c16 b4 |
\autoBeamOn
a8 c b4 d8. c16 b4 |

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Automatic beams, Manual beams.


3.1.7 Haladó ritmikai parancsok


Felütés

Fogalomtár: anacrusis.

Felütés a \partial kulcsszó segítségével kapható. A parancs után egy ritmusértéket kell írni: például \partial 4 egy negyed értékű felütést, \partial 8 egy nyolcad értékű felütést eredményez.

\partial 8 f8 |
c2 d |

[image of music]


n-olák

Fogalomtár: note value, triplet.

Triolák, kvintolák stb. (általánosan n-olák) a \times kulcsszóval írhatóak le. A parancs után egy törtszámot és egy dallamot kell írni: a dallamban a hangok hosszúságai a törtszámmal szorzódnak meg. Például a triolák lejegyzett hosszúságuk 2/3 részéig szólnak, így triolánál 2/3 kell, hogy legyen a tört értéke.

\tuplet 3/2 { f8 g a }
\tuplet 3/2 { c r c }
\tuplet 3/2 { f,8 g16[ a g a] }
\tuplet 3/2 { d4 a8 }

[image of music]


Előkék

Fogalomtár: grace notes, acciaccatura, appoggiatura.

Az előkéket a \grace parancs jelöli. Súlyos előkék előtt az \appoggiatura, súlytalanok előtt az \acciaccatura parancs áll:

c2 \grace { a32 b } c2
c2 \appoggiatura b16 c2
c2 \acciaccatura b16 c2

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Grace notes, Tuplets, Upbeats.


3.2 Több hang egyszerre

Ebben a szakaszban annak a lehetőségeit vizsgáljuk meg, hogyan lehet többszólamú zenét írni a LilyPondban. Ebbe beletartozik a több hangszerre, több kottasort elfoglaló hangszerre (pl. zongorára) írt művek, valamint akkordok lejegyzése.

A polifónia szót ezentúl annak a speciális esetnek a megnevezésére használjuk, amikor egy vonalrendszeren belül több szólam szerepel.


3.2.1 A zenei kifejezés fogalma

A LilyPond bemeneti fájljaiban a zene zenei kifejezésekből épül fel. Egy hang már egy kifejezés:

a4

[image of music]

Ha több hangot kapcsos zárójelbe teszünk, egy összetett zenei kifejezés jön létre. Az alábbi példában az összetett zenei kifejezés két hangból áll:

{ a4 g4 }

[image of music]

A kapcsos zárójel azt jelenti, hogy a benne szereplő zenei kifejezések egymás után következnek: mindegyik akkor kezdődik, amikor az előtte álló befejeződik. A zenei kifejezések egymásba ágyazhatóak:

{ { a4 g } f g }

[image of music]


Analógia: matematikai kifejezések

Ez a mechanizmus a matematikai képletekhez hasonló: egy nagy képlet sok kicsi képletből, vagyis kifejezésből épül fel, melyek további kifejezéseket tartalmazhatnak, és így tetszőleges bonyolultságú kifejezések létrehozhatóak. Például:

1

1 + 2

(1 + 2) * 3

((1 + 2) * 3) / (4 * 5)

Ebben a sorozatban minden kifejezés a következő kifejezésben egy nagyobb kifejezés részeként szerepel. A legegyszerűbb kifejezések a számok, összetett kifejezéseket pedig úgy hozhatunk létre, hogy meglevő kifejezéseket műveletekkel (mint pl. +, * vagy /) és zárójelekkel kombinálunk össze. Akárcsak a matematikai kifejezések, a zenei kifejezések is tetszőleges mélységig egymásba ágyazhatóak, és éppen erre van szükség többszólamú zene esetén.


Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor

Fogalomtár: polyphony.

A fent leírt technikát alkalmazzuk polifónia lejegyzésénél. Több kottasort vagy több kottasoron belüli szólamot tartalmazó zenénél párhuzamosan (egyidejűen) kell összekombinálni a kifejezéseket. Annak a jelzésére, hogy több szólam egyszerre kezd játszani, << és >> közé kell foglalni őket; ez jelenti azt, hogy nem egymás után, hanem egy időben kezdődnek. A következő példában három dallamot (ezek mindegyike két hangból áll) kombinálunk össze három szólammá:

\relative {
  <<
    { a'2 g }
    { f2 e }
    { d2 b }
  >>
}

[image of music]

Amikor egy kifejezés egy másik kifejezésen belül szerepel, érdemes eggyel nagyobb behúzással kezdeni. A LilyPondnak ez nem számít, de a LilyPond forrásfájlt olvasó emberek számára áttekinthetőbb lesz a bemenet.

Figyelem: Relatív módban minden hang magasságát a forrásfájlban őt megelőző hanghoz képest számítja ki a LilyPond, nem pedig az első \relative parancs viszonyítási hangjához képest.


Egyidejű zenei kifejezések: egy kottasor

A LilyPond onnan állapítja meg, hogy egy vagy több kottasor szerepel-e a darabban, hogy az első kifejezés többszólamú-e. Ha nem, egy kottasort hoz létre, ha igen, többet.

\relative {
  c''2 <<c e>>
  << { e2 f } { c2 <<b d>> } >>
}

[image of music]


3.2.2 Több kottasor

Ahogy azt az előző, A zenei kifejezés fogalma c. szakaszban láttuk, a LilyPond bemeneti fájljai zenei kifejezésekből épülnek fel, és ha egy párhuzamos kifejezés az első, akkor több kottasorból áll a mű. Jobban látható, hogy mi történik, ha világosan megmondjuk, mi szerepeljen külön kottasorban, és mi nem.

Egy kottasor kézzel történő létrehozásához a zenei kifejezés elé \new Staff parancsot kell írni. Az így kapott kottasorokat, ahogy már megszoktuk, a << és >> jelekkel kell összekombinálni:

\relative {
  <<
    \new Staff { \clef treble c''4 }
    \new Staff { \clef bass c,,4 }
  >>
}

[image of music]

A \new parancs egy új kontextus létrehozására szolgál. Egy kontextus egy zárt környezet, amely zenei eseményeket (pl. hangokat vagy a \clef paranccsal jelölt kulcsokat) tartalmaz. Egyszerűbb esetekben sok környezet automatikusan létrejön. Bonyolultabb műveknél érdemes ezeket a környezeteket kézzel létrehozni.

Sokfajta környezet létezik. Többek között a Score (kotta), Staff (kottasor) és Voice (szólam) környezetek tartalmazhatnak dallamokat, míg a Lyrics (dalszöveg) környezet dalszöveget tartalmazhat, a ChordNames (akkordnevek) környezet pedig akkordok neveit tartalmazhatja.

A nyelvtanban a \new parancs egy zenei kifejezés elé fűzve egy nagyobb zenei kifejezésnek számít. Bizonyos szempontból a negatív előjelre hasonlít a matematikában. A (4+5) képlet egy kifejezés, így a -(4+5) képlet egy nagyobb kifejezés.

Egy kottasorban elhelyezett ütemmutató minden más kottasorra is hat alapesetben. Ugyanakkor az egy kottasorban szereplő előjegyzés nem hat a többi kottasorra. Ez azért az alapértelmezett viselkedés, mert a transzponáló hangszereket tartalmozó és a politonális zene gyakoribb, mint a poliritmikus.

\relative {
  <<
    \new Staff { \clef "treble" \key d \major \time 3/4 c''4 }
    \new Staff { \clef "bass" c,,4 }
  >>
}

[image of music]


3.2.3 Kottasor-csoport

Fogalomtár: brace.

A zongoramuzsikát két összekapcsolt kottasorban szokás lejegyezni. Egy zongoraszólam így hasonló a Több kottasor c. szakaszban szereplő több kottasort tartalmazó példához, csak most az egész párhuzamos kifejezés egy PianoStaff kontextuson belül szerepel:

\new PianoStaff <<
  \new Staff …
  \new Staff …
>>

Egy rövid zongoradarab-részlet:

\relative {
  \new PianoStaff <<
    \new Staff { \time 2/4 c''4 e g g, }
    \new Staff { \clef bass c,,4 c' e c }
  >>
}

[image of music]

Másfajta kottasor-csoportok is léteznek: a zenekari szólamok összekapcsolására használatos \new GrandStaff vagy a kórusszólamok csoportosítására szolgáló \new ChoirStaff. Ezek hasonló kontextusok, mint a \new PianoStaff, csak másfajta kapcsot használnak, és máshogy kötik össze az ütemvonalakat.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Keyboard and other multi-staff instruments, Displaying staves.


3.2.4 Hangok akkordba foglalása

Fogalomtár: chord.

Korábban láttuk, hogyan lehet több szólamot elérni dupla kacsacsőrök használatával. Ehhez hasonló az akkordok leírása: az akkord hangjait egyszeres kacsacsőrök közé kell zárni. Mivel egy akkord minden hangja ugyanannyi ideig tart, az akkord ritmusértékét nem az egyes akkordhangok, hanem a záró kacsacsőr után kell megadni.

r4 <c e g>4 <c f a>2

[image of music]

Az akkordokra érdemes úgy gondolni, mint az egyes hangokra: szinte minden, amit egy hanghoz lehet rendelni, az egy egész akkordhoz is rendelhető, ha a kacsacsőrökön kívül helyezzük el. Például így lehet átkötött vagy másképpen gerendázott akkordokat elérni: a megfelelő jelzések a kacsacsőrök után szerepelnek.

r4 <c e g>~ <c f a>2 |
<c e g>8[ <c f a> <c e g> <c f a>]
  <c e g>8\>[ <c f a> <c f a> <c e g>]\! |
r4 <c e g>8.\p <c f a>16( <c e g>4-. <c f a>) |

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Chorded notes.


3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül

A polifónia, azaz egy kottasoron belüli szólamok lejegyzése, bár nem bonyolult jelenség, olyan fogalmak megértését feltételezi, amelyeket még nem tárgyaltunk. Ezt most sem fogjuk megtenni. Ehelyett a tankönyv megfelelő részére hivatkozunk, amely részletesen elmagyarázza a témakört.

Lásd még

Tankönyv: A szólamok zenét tartalmaznak.

A kottaírás kézikönyve: Simultaneous notes.


3.3 Dalok

Ez a szakasz a vokális zene és egyszerű dalok, valamint könnyűzenei számok lejegyzésébe nyújt betekintést.


3.3.1 Egyszerű dalok kottázása

Fogalomtár: lyrics.

Egy angol gyermekdal, a Girls and boys come out to play így kezdődik:

\relative {
  \key g \major
  \time 6/8
  d''4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
}

[image of music]

Dalszöveget legegyszerűbben úgy lehet hozzáadni a dallamhoz, hogy a dallam után írjuk az \addlyrics parancsot, majd a dalszöveget. Minden szótagot szóközzel kell elválasztani.

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 6/8
    d''4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
  }
>>

[image of music]

Mind a dallamot, mind a dalszöveget kapcsos zárójelbe kell tenni, az egész dalt pedig << ... >> közé, mivel a zene és a szöveg egyszerre kezdődik.


3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz

Fogalomtár: melisma, extender line.

A gyerekdal következő sora: The moon doth shine as bright as day. Írjuk be ezt is:

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 6/8
    d''4 b8 c4 a8 | d4 b8 g4 g8 |
    a4 b8 c b a | d4 b8 g4. |
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>

[image of music]

A shine szót két hangra kellene énekelni, így a dalszöveg nem illeszkedik helyesen a hangokra. Egy melizmát kell létrehozni. Több lehetőség van arra, hogy egy szótagot több hangra elnyújtsunk; a legegyszerűbb, ha a melizma hangjait kötőívvel összekötjük (ld. az Ívek szakaszt):

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 6/8
    d''4 b8 c4 a8 | d4 b8 g4 g8 |
    a4 b8 c( b) a | d4 b8 g4. |
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>

[image of music]

Most már a dalszöveg jól illeszkedik a dallamra, de az automatikus gerendázás nem felel meg az angolszász konvenciónak a shine as szavakon. Írjuk felül ezt kézzel (ld. az Automatikus és kézi gerendázás szakaszt):

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 6/8
    d''4 b8 c4 a8 | d4 b8 g4 g8 |
    a4 b8 c([ b]) a | d4 b8 g4. |
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine as bright as day;
  }
>>

[image of music]

A melizmát úgy adhatjuk meg másképp a kötőív helyett, hogy a dalszövegben annyi alulvonás karakterrel (_) látjuk el a szótagot, ahány hangra (az elsőt leszámítva) kiterjed:

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 6/8
    d''4 b8 c4 a8 d4 b8 g4
    g8 a4 b8 c[ b] a d4 b8 g4.
  }
  \addlyrics {
    Girls and boys come out to play,
    The moon doth shine _ as bright as day;
  }
>>

[image of music]

Ha egy melizma nagyon hosszú, szótagjelző vonalat szokás húzni, amíg a melizma tart. Ezt két alulvonással (__) jelezzük. Íme Purcell Dido és Æneas c. operájából Dido búcsúáriájának első három üteme:

<<
  \relative {
    \key g \minor
    \time 3/2
    g'2 a bes | bes2( a) b2 |
    c4.( bes8 a4. g8 fis4.) g8 | fis1
  }
  \addlyrics {
    When I am laid,
    am laid __ in earth,
  }
>>

[image of music]

Eddig még egy példában sem szerepelt több szótagból álló szó. Általában minden szótagot külön hangra kell énekelni, a szótagok közé kötőjel kerül a kottában. Ezt a forrásfájlban két gondolatjel -- jelzi. Következő példánkban mindaz szerepel, amit eddig megtanultunk a dallam és szöveg összekapcsolásáról:

<<
  \relative {
    \key g \major
    \time 3/4
    \partial 4
    d'4 | g4 g a8( b) | g4 g b8( c) |
    d4 d e | c2
  }
  \addlyrics {
    A -- way in a __ man -- ger,
    no __ crib for a bed,
  }
>>

[image of music]

Más dalszövegeknél, főleg olasz nyelvűeknél, épp ennek ellenkezőjére van szükség: több szótagot kell egy hangra énekelni. Ezt úgy érhetjük el, hogy összekötjük a két szótagot egy alulvonás karakterrel (_), szóközök nélkül, vagy idézőjelbe rakjuk őket. Rossini operájának alábbi részletében, Figaro Largo al factotum kezdetű áriájában a Largo szó go szótagját és az al szót ugyanarra a hangra kell énekelni:

<<
  \relative {
    \clef "bass"
    \key c \major
    \time 6/8
    c'4.~ 8 d b | c8([ d]) b c d b | c8
  }
  \addlyrics {
    Lar -- go_al fac -- to -- tum del -- la cit -- 
  }
>>

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Vocal music.


3.3.3 Azonos dalszöveg több kottasorhoz

Ha ugyanazt a dalszöveget akarjuk több szólamhoz rendelni, választhatjuk az egyszerű megközelítést, mint ebben a példában, mely Händel Júdás Makkabeus c. oratóriumából való:

<<
  \relative {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    c''8 | c8([ bes]) a a([ g]) f | f'4. b, | c4.~ 4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn, __
  }
  \relative {
    \key f \major
    \time 6/8
    \partial 8
    r8 | r4. r4 c'8 | a'8([ g]) f f([ e]) d | e8([ d]) c bes'4
  }
  \addlyrics {
    Let flee -- cy flocks the hills a -- dorn,
  }
>>

[image of music]

Érdemes azonban a dalszöveget csak egyszer leírni, és később hivatkozni rá változók segítségével. Ez a módszer a Művek szervezettebbé tétele változók segítségével c. szakaszban olvasható.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Vocal music.


3.4 Utolsó simítások

Ez gyakorlatunk befejező szakasza. Bemutatja, hogyan végezzük el az utolsó simításokat egyszerű műveken, valamint bevezetést nyújt a tankönyv további részébe.


3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével

Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze, nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő. Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak. Átláthatóságukat változók használatával javíthatjuk.

A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk. Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:

dallam = { … }

A dallam nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető. Ehhez csak egy \ karaktert kell a neve elé írni (\dallam, akárcsak egy LilyPond parancs esetén).

hegedű = \new Staff {
  \relative {
    a'4 b c b
  }
}
cselló = \new Staff {
  \relative {
    \clef bass
    e2 d
  }
}
{
  <<
    \hegedű
    \cselló
  >>
}

[image of music]

A változók nevei csak betűket tartalmazhatnak. Nem tartalmazhatnak számot, aláhúzást, kötőjelet stb.

A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk, de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk be sokszor ismétlődő szakaszokat. Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi változóra.

triolaA = \tuplet 3/2 { c,8 e g }
ütemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA }

\relative c'' {
 \ütemA \ütemA
}

[image of music]

Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:

szélesség = 4.5\cm
név = "Wendy"
AÖtösLap = \paper { paperheight = 21.0 \cm }

Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel. Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:

\paper {
  \AÖtösLap
  line-width = \szélesség
}
{
  c4^\név
}

3.4.2 Cím és más adatok megadása

A címet, szerzőt, opus-számot és hasonló adatokat a \header blokkban kell megadni. Ez a fő zenei kifejezésen kívül helyezendő el; a \header blokk általában a verziószám alatt szerepel.

\version "2.23.82"
\header {
  title = "Szimfónia"
  composer = "Én"
  opus = "Op. 9"
}

{
  … zene …
}

Amikor a fájl feldolgozásra kerül, a cím és a szerző neve a kotta tetején jelenik meg nyomtatásban. A mű egyéb adatainak megadási módja és elhelyezése a Creating titles c. fejezetben található.


3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás

Eddig mindig \relative módban adtuk meg a hangmagasságot. Ez a legkönnyebb módja a legtöbb zenemű bevitelének, de létezik a hangmagasság megadásának egy másik módja is: az abszolút mód.

A LilyPond a \relative blokk elhagyása esetén minden hangmagasságot abszolútként értelmez. A c' mindig az egyvonalas c hangot jelöli, a b az alatta levő hangot, a kis h-t, a g, pedig a nagy g-t.

{
  \clef "bass"
  c'4 b g, g, |
  g,4 f, f c' |
}

[image of music]

Íme egy négy oktávos skála:

{
  \clef "bass"
  c,4 d, e, f, |
  g,4 a, b, c |
  d4 e f g |
  a4 b c' d' |
  \clef "treble"
  e'4 f' g' a' |
  b'4 c'' d'' e'' |
  f''4 g'' a'' b'' |
  c'''1 |
}

[image of music]

Amint az látható, a magas hangok beviteléhez sok ' jel szükséges. Itt van például egy Mozart-idézet:

{
  \key a \major
  \time 6/8
  cis''8. d''16 cis''8 e''4 e''8 |
  b'8. cis''16 b'8 d''4 d''8 |
}

[image of music]

Common octave marks can be indicated just once, using the command \fixed followed by a reference pitch:

\fixed c'' {
  \key a \major
  \time 6/8
  cis8. d16 cis8 e4 e8 |
  b,8. cis16 b,8 d4 d8 |
}

[image of music]

A sok aposztróftól kevésbé lesz olvasható a bemenet, és így könnyebb hibázni. A \relative módban az előző példát sokkal könnyebb elolvasni és begépelni:

\relative {
  \key a \major
  \time 6/8
  cis''8. d16 cis8 e4 e8 |
  b8. cis16 b8 d4 d8 |
}

[image of music]

Ha relatív módban hibát vét az ember (eggyel több vagy kevesebb ' vagy , jelet használ), a hiba azonnal szembetűnő – a hibás hangtól kezdve minden hang elcsúszik egy oktávval. Abszolút módban az egyszeri hiba nem ilyen könnyen észrevehető, és nehezebb megtalálni.

Az abszolút mód olyan dallamoknál lehet előnyös, amelyekben nagy hangközugrások vannak, de leginkább a LilyPond-fájlok számítógéppel történő generálásánál bizonyul különösen hasznosnak.

Sometimes music is arranged in more complex ways. If you are using \relative inside of \relative, the outer and inner relative sections are independent:

\relative { c'4 \relative { f'' g } c }

[image of music]

To use absolute mode inside of \relative, put the absolute music inside \fixed c { … } and the absolute pitches will not affect the octaves of the relative music:

\relative {
  c'4 \fixed c { f'' g'' } c |
  c4 \fixed c'' { f g } c
}

[image of music]


3.4.4 Hogyan tovább?

Gratulálunk az alapok elsajátításához! Eme tanulmányok után javasolt egy-két darab begépelésével nagyobb gyakorlatra szert tenni. Egy lehetőség például a Sablonok használata. Ha valamilyen kottaelem ismertetésére még nem került volna sor, a Kottaírás kézikönyvéből kikereshető, a Musical notation fejezettől kezdve. A sablonok között nem szereplő hangszeregyüttes esetén érdemes A sablonok kibővítése c. fejezetet elolvasni.

Pár rövid darab megírása után következhetnek a tankönyv további fejezetei. Természetesen már most is elolvashatóak, de mivel nagyobb jártasságot feltételeznek a LilyPond nyelvében, tanácsos most ezeket átlapozni, és csak azután visszatérni rájuk, amikor már több tapasztalatot szerzett az ember.

A tankönyv minden szakaszának végén található egy Lásd még bekezdés is, mely más szakaszokra mutató kereszthivatkozásokat tartalmaz: ezeket első olvasásra nem praktikus követni, csak az egész tankönyv elolvasása után, az összefüggések meglátása végett.

Minél előbb ajánlott elolvasni a dokumentációról szóló szakaszt. Mivel nagy mennyiségű segédanyag áll rendelkezésre a LilyPondról, az új felhasználók sokszor nem tudják, hova forduljanak segítségért. A dokumentációról szóló rész figyelmes elolvasása csak öt percbe kerül, de megelőzi azt, hogy az olvasó bosszantó órákat töltsön azzal, hogy rossz helyen keresgél.


4. Alapfogalmak

Miután megtanultuk, hogyan állíthatunk elő gyönyörű kottákat egyszerű szöveges fájlokból, ebben a szakaszban megismerjük azokat a fogalmakat és technikákat, amelyek segítségével hasonlóan gyönyörű, de bonyolultabb kottákat készíthetünk.


4.1 Hogyan működnek a LilyPond bemeneti fájlok?

A LilyPond bemeneti formátuma meglehetősen rugalmas, így a tapasztalt felhasználóknak nagy szabadságot ad abban, hogyan strukturálják a forrásfájljaikat. Azonban ez a rugalmasság az újdonsült felhasználók számára bonyolult lehet. Ez a szakasz elmagyarázza a struktúra nagy részét, az egyszerűség kedvéért bizonyos részleteket elnagyolva. A bemeneti formátum felépítésének teljes leírása a File structure c. szakaszban olvasható.


4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe

A LilyPond bemeneti fájlok szerkezetére egy tipikus példa:

\version "2.23.82"

\header { }

\score {
  ...összetett zenei kifejezés...  % ide jön a zene!
  \layout { }
  \midi { }
}

Ennek az alapvető mintának sok változata lehetséges, de ez a példa jó kiindulási alapot jelent.

Eddig egyik példa sem használta a \score{} parancsot. Ennek oka, hogy a LilyPond automatikusan hozzáadja az egyszerű bemenethez a szükséges parancsokat. A következő bemenet például:

\relative {
  c''4 a d c
}

a következő rövidítése:

\book {
  \score {
    \new Staff {
      \new Voice {
        \relative {
          c''4 a b c
        }
      }
    }
    \layout { }
  }
}

Más szóval, ha a bemenet egyetlen zenei kifejezést tartalmaz, a LilyPond úgy értelmezi a fájlt, mintha a zenei kifejezés körül már szerepelnének a fenti parancsok.

Figyelem! A dokumentációban sok példa nem tartalmazza a \new Staff és \new Voice parancsokat, így azok implicite kerülnek létrehozásra. Ez egyszerű példáknál jól működik, de bonyolultabb esetekben, főleg, ha más parancsokat is használunk, a kontextusok implicit létrehozása meglepő kimenetet eredményezhet, például nemkívánatos kottasorok jelenlétét. A kontextusok explicit megadásának módja a Kontextusok és ábrázolók c. részben olvasható.

Figyelem: Többszólamú zeneművek esetén ajánlott explicit módon létrehozni a kottasorokat és az azon belüli szólamokat.

Egyelőre térjünk vissza az első példánkhoz, és vizsgáljuk meg csak a \score parancsot.

A \score blokkon belül először pontosan egy zenei kifejezésnek kell következnie. Emlékezzünk arra, hogy egy zenei kifejezés lehet egy hang is, de akár egy olyan nagy összetett kifejezés is, mint:

{
  \new StaffGroup <<
    ...egy teljes Wagner-opera zenei anyaga...
  >>
}

Mivel mindez egy { ... } blokkban szerepel, egy zenei kifejezésnek számít.

Ahogy korábban láttuk, a \score blokk a zenén kívül más definíciókat is tartalmazhat, mint például:

\score {
  { c'4 a b c' }
  \header { }
  \layout { }
  \midi { }
}

Ez a három parancs – \header, \layout és \midi – speciális: az eddigi parancsokkal ellentétben nem zenei kifejezések, és nem azok részei. A \score blokkon belül vagy kívül is elhelyezkedhetnek – például a \header (fejléc) blokk, melyben a kotta adatait (pl. cím, szerző stb.) lehet megadni, legtöbbször a \score parancs előtt szerepel, ahogy a szakasz elején található példában is látható.

A két további, még ismeretlen parancs: \layout {} és \midi {}. Ezek ebben a formában rendre azt jelentik, hogy a LilyPond kottaképet, ill. hangzó anyagot állítson elő. Teljes leírásuk a Kottaírás Kézikönyvében található, a Score layout és a Creating MIDI files szakaszokban.

Egy fájlban több \score blokk lehet. Mindegyik egy-egy zeneművet vagy tételt jelöl, de ezek egy kimeneti fájlban fognak megjelenni. Nem szükséges \book blokkba foglalni őket – ez implicite megtörténik. Ha azonban több kimeneti fájlt szeretnénk kapni egy forrásfájlból, akkor több \book blokkot kell megadnunk – kimeneti fájlonként egyet-egyet.

Összegezve:

Minden \book blokk külön kimeneti fájlt eredményez (pl. egy-egy PDF állományt). Ha nem szerepel explicit módon a forráskódban, akkor a LilyPond körülveszi az egész forráskódot egy \book blokkal.

Egy \book blokkon belül minden \score blokk különálló zenei egységet jelöl.

Minden \layout blokk arra a \score vagy \book blokkra érvényes, amelyben szerepel – tehát egy \score blokkon belüli \layout blokk csakis arra az egy \score blokkra vonatkozik, de egy \score blokkon kívüli \layout blokk a \score blokkot tartalmazó (akár explicit, akár implicit) \book blokkon belüli minden \score blokkra érvényes.

A részletek a Multiple scores in a book c. részben olvashatók.

Fájljainkat áttekinthetőbbé tehetjük változók definiálásával (ld. Művek szervezettebbé tétele változók segítségével). Minden sablonban ezt a módszert használjuk:

dallam = \relative {
  c'4 a b c
}

\score {
  \dallam
}

Amikor a LilyPond feldolgozza ezt a fájlt, a dallam változó értékét (azaz mindent az egyenlőségjel utáni zenei kifejezésből) beszúrja mindenhova, ahol \dallam hivatkozást lát. A változók nevére nincs sok megkötés – a következők mind helyes példák: dallam, jobbkéz, fuvola, BII stb. A Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel c. szakasz további információkat tartalmaz. Mindössze annyi a korlátozás, hogy a változónevek csak betűket tartalmazhatnak, és nem ütközhetnek a LilyPond parancsok neveivel. A pontos szabályok a File structure c. részben vannak leírva.

Lásd még

A bemeneti formátum teljes definíciója a File structure c. szakaszban található.


4.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés

Az előző szakaszban (Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe) már láttuk a LilyPond fájlok általános felépítését. De a legfontosabb részt mintha átugrottuk volna: mi kerüljön a \score blokk belsejébe?

Valójában ez sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Ez a mondat mindent megmagyaráz:

A \score blokknak egy összetett zenei kifejezéssel kell kezdődnie.

Az összetett zenei kifejezés fogalmát már tisztáztuk A zenei kifejezés fogalma c. részben. Láttuk, hogy építhetünk fel nagy zenei kifejezéseket kis részekből – először hangokból, aztán akkordokból stb. Most egy összetett zenei kifejezést vizsgálunk meg felülről lefelé. Az egyszerűség kedvéért egy zongorakíséretes dal lesz a példánk. Először is szükségünk van az énekes és a zongorista szólamára.

\score {
  <<
    \new Staff = "ének" <<
    >>
    \new PianoStaff = "zongora" <<
    >>
  >>
  \layout { }
}

Elneveztük a két szólamot „ének” és „zongora” néven. Ez nem kötelező, de jó szokás, hogy első pillantásra lássuk, melyik szólam mire szolgál.

Emlékezzünk arra, hogy << ... >> szolgál több szólam jelölésére. Ennek hatására az ének- és a zongoraszólam egymás alatt fog megjelenni a kottában. A zongoraszólam két kottasort fog tartalmazni, az énekszólam pedig egy kottasort és egy dalszöveget, így mindkettőhöz << ... >> blokk kell. A dalszöveghez az \addlyrics parancsot fogjuk használni. Ha szükséges feleleveníteni, az Egyszerű dalok kottázása c. részben olvashatunk róla.

\score {
  <<
    \new Staff = "ének" <<
      \new Voice = "dallam" { c'1 }
      \addlyrics { Szólt }
    >>
    \new PianoStaff = "zongora" <<
      \new Staff = "jobbkéz" { c'1 }
      \new Staff = "balkéz" { c'1 }
    >>
  >>
  \layout { }
}

[image of music]

Most megvan a teljes struktúra. Az énekszólam egy Voice kontextust tartalmaz a hangoknak, és egy versszaknyi dalszöveget. A zongoraszólam pedig a jobb- és balkéz kottasorait tartalmazza.

Most elkezdhetjük kitölteni a hangokat. Elkezdhetnénk közvetlenül a Voice kontextus belsejébe beleírni, hogy:

\relative {
  r4 d''8\noBeam g, c4 r
}

De ha ezt tennénk, a \score blokk nagyon bonyolult lenne, és nem lehetne átlátni a szólamok szerkezetét. Így érdemes változókat használni. A dalszöveg változóként való megadására a \lyricmode parancsot kell használni, hogy a LilyPond dalszövegként és ne hangokként értelmezze a változó tartalmát. (A dalszöveg egy külön beviteli mód, ezekből még több is van, ld. az Input modes c. részt.)

Tehát miután definiáltuk a megfelelő változókat, hivatkoztunk rájuk, és basszuskulccsal láttuk el a balkezet, kész egy valódi mű kezdete:

dallam = \relative { r4 d''8\noBeam g, c4 r }
dalszöveg = \lyricmode { Szólt az Úr, }
jobbkéz = \relative { <g' d g,>2~ <g d g,> }
balkéz = \relative { b,2 e2 }

\score {
  <<
    \new Staff = "ének" <<
      \new Voice = "dallam" { \dallam }
      \addlyrics { \dalszöveg }
    >>
    \new PianoStaff = "zongora" <<
      \new Staff = "jobbkéz" { \jobbkéz }
      \new Staff = "balkéz" {
        \clef "bass"
        \balkéz
      }
    >>
  >>
  \layout { }
}

[image of music]

Amikor a \score blokkot írjuk vagy olvassuk, mindig lassan, gondosan járjunk el. Haladjunk kívülről befelé, a magas szintű felépítéstől a részletek felé haladva. Nagyban segít, ha ügyelünk a behúzásokra – minden blokk kezdődjön egy tabulátorral beljebb, így az egy szinten levő blokkok ugyanolyan mértékben lesznek behúzva.

Lásd még

Referencia: Structure of a score.


4.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása

Ossiák bevitelekor jön jól, hogy kottasorok bármikor, darab közben is kezdődhetnek, és bármikor végződhetnek. Álljon itt erre egy példa:

\new Staff {
  \relative {
    r4 g'8 g c4 c8 d |
    e4 r8
    <<
      { f c c }
      \new Staff {
        f8 f c
      }
    >>
    r4 |
  }
}

[image of music]

Figyeljük meg, hogy a kulcs mérete némileg kisebb, mint a sor elején szereplő kulcsé (mint ahogy kulcsváltásnál is).

Az ossia a kottasor fölött is elhelyezkedhet:

\new Staff = "main" {
  \relative {
    r4 g'8 g c4 c8 d |
    e4 r8
    <<
      { f c c }
      \new Staff \with {
        alignAboveContext = "main" }
      { f8 f c }
    >>
    r4 |
  }
}

[image of music]

Ebben a példában a még ismeretlen \with parancsot használtuk, amelyet később ismertetünk. Most elég annyit tudni róla, hogy a kottasor bizonyos tulajdonságainak módosítására szolgál. Itt egy olyan tulajdonságot adunk meg, ami azt mondja, hogy az új kottasor a „main” nevű kottasor felett helyezkedjen el (ahelyett, hogy alatta helyezkedne el, ami az alapértelmezés).

Lásd még

Az ossiákat általában kulcs és ütemmutató nélkül, valamint kisebb méretben szedjük. Ehhez további új parancsok kellenek; ld. az Objektumok mérete és Ossia staves szakaszokat.


4.1.4 A gerendák és ívek átfedhetik egymást

Már sok zárójelfajtával találkoztunk a LilyPond fájlok írása közben. Ezekre különböző szabályok vonatkoznak, amelyeket érdemes tisztázni. Ismételjük át ezeket a típusokat.

ZárójelfajtaSzerep
{ .. }Egymás után megszólaló hangokat tartalmaz
< .. >Egy akkord hangjait tartalmazza
<< .. >>Egyszerre megszólaló zenei kifejezéseket tartalmaz
( .. )Egy ív kezdetét és végét jelöli
\( .. \)Egy frazeálóív kezdetét és végét jelöli
[ .. ]Egy kézi gerenda kezdetét és végét jelöli

A LilyPond világán kívül a különböző fajtájú zárójeleket megfelelően egymásba kell ágyazni, pl. így: << [ { ( .. ) } ] >>. Tehát a záró zárójeleknek pontosan fordított sorrendben kell állniuk, mint a nyitó zárójeleknek. A fenti táblázatban szereplő első három típusnál (a blokkoknál) ezt a LilyPond is megköveteli. A többi parancsnál ez nem követelmény. Valójában ezekre nem is úgy érdemes gondolni, mint a zárójelekre, hanem olyan jelzésekre, amelyek zenei elemek kezdetét és végét jelölik.

Tehát például egy frazeálóív kezdődhet egy kézzel megadott gerenda előtt, és befejeződhet a gerenda vége előtt – lehet, hogy nem a legzeneibb megoldás, de lehetséges:

 { g8\( a b[ c b\) a] }

[image of music]

Általánosságban az ívek, frazeálóívek, kötőívek és gerendák átnyúlhatnak a triolák és előkék határain. A következő példában az 1. sorban egy gerenda, a 2. sorban egy kötőív nyúl bele egy triolába, a 3. és 4. sorban pedig mindezek mellett még egy kötőív is található két triola között, valamint egy frazeálóív, amely túlnyúlik a triolán.

{
  r16[ g16 \tuplet 3/2 {r16 e'8] }
  g16( a \tuplet 3/2 {b d) e' }
  g8[( a \tuplet 3/2 {b d') e'~]}
  \tuplet 5/4 {e'32\( a b d' e'} a'4.\)
}

[image of music]


4.2 A szólamok zenét tartalmaznak

Ahogy az énekeseknek dallamok kellenek ahhoz, hogy énekelhessenek, a LilyPondnak is szüksége van hangokra. A valódi zene minden hangszer számára magában a kottában szereplő szólamokat jelenti – ezek nem csak a zenének, hanem magának a LilyPondnak is alapkövei.


4.2.1 Hangzatos szólamok

A LilyPond kotta legalsó rétege a ‘Szólam környezet’ vagy röviden ‘Szólamok’. A szólamokat egyes csomagokban csak rétegeknek nevezzük.

Valójában a szólam környezet az egyetlen, ami zenét tartalmazhat. Ha szólam környezetet nem hozunk létre, akkor automatikusan készül egy, ahogy láthattuk ennek a fejezetnek az elején. Egyes hangszerek – mint az oboa is – egy időben csak egy hangot képesek kiadni. Az ilyen hangszerekre írt zenék monofonikusak és csak egyetlen hangot tartalmaznak (egy időben). Azon hangszerek esetén, melyek képesek egy időben több hangot is kiadni – mint a zongora – sokszor többszörös szólamokra van szükségünk, akár különböző ütemben.

Egy egyszerű szólam több hangjegyet is tartalmazhat egy akkordban, tehát felmerül a kérdés, hogy mikor is van szükségünk többszörös szólamra. Nézzük az első példát, 4 akkorddal:

\key g \major
<d g>4 <d fis> <d a'> <d g>

[image of music]

A fenti példa leírható egyszerű, kúpos („kacsacsőr”) zárójelekkel, < ... >, így csak egy egyszeres szólamra volt szükségünk. De tegyük fel, hogy, hogy a FISZ egy nyolcad, melyet egy másik G nyolcad követ. Ebben esetben két hangunk van, mely ugyanakkor kezdődik, de különböző hanghosszúságú: a negyed D és a nyolcad FISZ. Hogy írjuk ezt le? Nem írhatjuk akkordként, hiszen egy akkordban minden hang azonos hosszúságú és nem írhatjuk egymást követő hangokként sem, hiszen egy időben kell kezdődniük a hangoknak. Ilyenkor van szükségünk két szólamra.

Nézzük, hogy néz ez ki a LilyPond szintaxisában.

A legegyszerűbb módja olyan részek rögzítésének, amelyek több mint egy hangot tartalmaznak egy szólamban, hogy szekvenciát {...} használunk és ezt kombináljuk a szögletes zárójelekkel <<...>>. Az ilyen a részeket \\ segítségével kell elválasztani ahhoz, hogy különböző szólamként jelenjenek meg. Az elválasztó jelek nélkül a hangok egyetlen szólamként szerepelnének, ami általában hibát okoz. Ez a technika használható olyan daraboknál melyek leginkább monofonikusak és néhány részük polifón.

Itt egy példa, ami a fenti akkord egyik hangját két szólamra osztja és kötést is tartalmaz:

\key g \major
%    1. szólam                  2. szólam
<< { g4 fis8( g) a4 g }  \\  { d4 d d d }  >>

[image of music]

Vegyük észre, hogy a második hang szárai lefele mutatnak.

Íme egy másik egyszerű példa:

\key d \minor
%    1. szólam               2. szólam
<< { r4 g g4. a8 }    \\ { d,2 d4 g }       >>
<< { bes4 bes c bes } \\ { g4 g g8( a) g4 } >>
<< { a2. r4 }         \\ { fis2. s4 }       >>

[image of music]

Nem szükséges, hogy minden ütemet elválasszunk a << \\ >> segítségével. Olyan zenék esetén, ahol csak néhány hang van minden ütemben, ez a felépítés segíti a kód olvashatóságát, de ha már sok hang van, akkor jobb, ha a hangokat külön-külön jegyezzük le, például így:

\key d \minor
<< {
  % 1. szólam
  r4 g g4. a8 |
  bes4 bes c bes |
  a2. r4 |
} \\ {
  % 2. szólam
  d,2 d4 g |
  g4 g g8( a) g4 |
  fis2. s4 |
} >>

[image of music]

A fenti példában csak két szólam van, de ha három vagy több szólamot kell lejegyezni, azt is hasonlóan lehet megoldani visszaperjelek (back-slash) használatával.

A szólam környezetek nevei "1", "2", stb. Minden ilyen környezetben a függőleges elrendezés (kötések, szárak, dinamika, stb) megfelelően jelenik meg.

\new Staff \relative {
  % Fő hang
  c'16 d e f
  %   1. szólam       2. szólam                 3. szólam
  << { g4 f e } \\ { r8 e4 d c8~ } >>
  << { d2 e2 }  \\ { c8 b16 a b8 g~ g2 } \\ { s4 b4 c2 } >>
}

[image of music]

A fő szólamtól különválasztva jelennek meg a << .. >> között szereplő szólamok (hangok). Ezt hívjuk szimultán felépítésnek. Az átkötések és kötőívek csak az azonos szólamon belül kötik össze a hangokat, tehát ezek nem kerülhetnek belülre vagy kívülre a szimultán felépítéshez képest. Fordítva, szimultán felépítés esetén azok a párhuzamos szólamok, amelyek ugyanabban az ötvonalban vannak, egy szólamnak minősülnek. Egyéb szólamhoz kapcsolódó tulajdonságok átöröklődnek a szimultán felépítésbe is. Itt egy másik példa, melynél a különböző szólamokban különböző színű hangok szerepelnek. Vegyük észre, hogy adott szólambeli változások nincsenek hatással más szólamokra, de a változtatások ugyanabban a szólamban később is érvényesek. Vegyük észre azt is, hogy az összekötött hangokat szétválaszthatja az ütemhatár, ahogy a kék háromszöget jelző szólamban láthatjuk:

\new Staff \relative {
  % Fő szólam
  c'16 d e f
  <<  % 1. ütem
    {
      \voiceOneStyle
      g4 f e
    }
  \\
    {
      \voiceTwoStyle
      r8 e4 d c8~
    }
  >>
  <<  % 2. ütem
     % 1. szólam folytatása
    { d2 e2 }
  \\
     % 2. szólam folytatása
    { c8 b16 a b8 g ~ g2 }
  \\
    {
      \voiceThreeStyle
      s4 b4 c2
    }
  >>
}

[image of music]

A \voiceXXXStyle parancsot elsősorban oktatási célra érdemes használni, olyan esetben, mint amilyet ez is. Ezek a parancsok módosítják a hangok színét illetve a kottafejet, a szárat, a gerendákat és a hangfejek stílusát, így lesznek a szólamok könnyen felismerhetőek.

Az első szólam piros rombusz, a második kék háromszög, a harmadik zöld áthúzott kör, a negyedik (itt nem használt) magenta kereszt. A \voiceNeutralStyle (szintén nem használt a fenti példában) visszaállítja a stílust az alapértelmezettre. Később az Objektumok láthatósága és színe és Változók felhasználása a finomhangoláshoz fejezetekben majd látni fogjuk, hogyan lehet hasonló parancsokat létrehozni.

A polifónia nem változtatja meg a hangjegyek viszonyát a \relative { } blokkon belül. Minden hangjegy helyzetét az azt megelőző hang illetve első hang helyzete határozza meg.

\relative c' { noteA << < noteB noteC > \\ noteD >> noteE }

noteB is relative to noteA
noteC is relative to noteB, not noteA;
noteD is relative to noteB, not noteA or noteC;
noteE is relative to noteD, not noteA.

Van egy másik módszer, ami egyszerűbb, ha a hangjegyek a szólamokon belül teljesen szét vannak választva. Ezt úgy érthetjük el, hogy a \relative parancsot használjuk minden szólam kezdetén:

\relative c' { noteA ... }
<<
  \relative c'' { < noteB noteC > ... }
\\
  \relative g' { noteD ... }
>>
\relative c' { noteE ... }

Végül vizsgáljuk meg a szólamokat összetettebb zene esetén. Nézzük Chopin Deux Nocturne, Op 32. művének első két ütemét. A továbbiakban is ezt a példát fogjuk használni arra, hogy a jelölésekre használható különböző technikákat szemléltessük, ezért tekintsünk el attól, hogy az alábbi kód elsőre rejtélyesnek tűnhet és koncentráljunk csak a zenére és a szólamokra – a nehezebb részeket majd a későbbi fejezetekben áttekintjük.

[image of music]

A szárak iránya gyakran jelzi két egyidejű dallamsor folytonosságát. A fenti példánál a legfelső hangjegy szárai felfelé mutatnak, az alsóké mind lefelé. Ez az első jelölés, amire szükségünk van több szólam lejegyzése során.

Leginkább viszont akkor van szükségünk többszörös szólamokra, amikor a hangok ugyanakkor kezdődnek ugyan, de különböző hosszúságúak. Nézzük azt a hangot, ami első ütem harmadik ütésekor kezdődik. Az ASZ egy pontozott negyed, az alatta levő F egy pontozatlan negyed, a DESZ pedig egy fél hang. Ezek nem írhatók le akkordként, hiszen akkord esetén minden hang azonos hosszúságú. Nem írhatóak le egymást követő hangokként sem, hiszen egy időben kell kezdődniük. Az ütemnek ebben a részében három szólamra van szükségünk, és normál esetben az egész ütem három szólamú, ahogy az alábbi példa mutatja, ahol különböző hangjegyfejeket használunk különböző színekkel a három szólamhoz. Szeretnénk ismét kihangsúlyozni, hogy az alábbi példa mögötti kódot később elmagyarázzuk, most csak hagyjuk figyelmen kívül azokat a részeket, amik nem érthetőek.

[image of music]

Kezdjük a legelején a fenti zene kódolását. Látni fogjuk, hogy beleütközünk majd több problémába is (de ez ne keserítsen el minket, a lényeg, hogy ezekből tanulunk :) ). Kezdjük azzal, amit tanultunk: a << \\ >> használatával. Gépeljük be a három szólam első ütemét:

\new Staff \relative {
  \key aes \major
  <<
    { c''2 aes4. bes8 } \\ { aes2 f4 fes } \\ { <ees c>2 des2 }
  >>
  <c ees aes c>1
}

[image of music]

A szárak iránya automatikusan hozzárendelődik a szólamokhoz, a páratlan-sorszámú szólamoknál felfelé, a párosoknál lefelé. Az első és második szólamhoz tartozó hangok szárai megfelelőek, de a harmadik szólamban a száraknak lefelé kellene állniuk. Ezt úgy javíthatjuk, hogy a harmadik szólamot átugorjuk (üresen hagyjuk) és a negyedik szólamba helyezzük az eredetileg harmadik szólamot. Ezt egyszerűen megtehetjük a \\ segítségével:

\new Staff \relative {
  \key aes \major
  <<  % 1. szólam
    { c''2 aes4. bes8 }
  \\  % 2. szólam
    { aes2 f4 fes }
  \\  % 3. szólam - elhagyjuk
  \\  % 4. szólam
    { <ees c>2 des2 }
  >>
  <c ees aes c>1
}

[image of music]

Látjuk, hogy ez megoldotta a problémát a szárak irányával kapcsolatban, de előhozott egy másikat, ami többszörös szólamoknál néha előfordul – a hangok szárai a szólamon belül ütköznek más kottafejekkel más szólamokban. A hangok megtervezéséhez a LilyPond lehetővé teszi, hogy hangok illetve akkordok esetén, két hang ugyanazt a függőleges pozíciót foglalja el akár ellentétes szárirány esetén, viszont figyelembe veszi azt, hogy bizonyos esetekben a harmadik és a negyedik szólam elmozdulhat, ezzel elkerülve azt, hogy a kottafejek egymást fedjék. Ez általában működik, de a fenti példában egyértelmű, hogy az alacsonyabb szólamok alapértelmezetten nem jól helyezkednek el. Jelenleg még nem vagyunk készen rá, hogy ezt kijavítsuk, úgyhogy most ezt érintetlenül hagyjuk és visszatérünk rá egy későbbi fejezetben – lásd force-hshift tulajdonság az Egymást átfedő jelek javítása fejezetben.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Multiple voices.


4.2.2 Szólamok kézi létrehozása

A << >> blokkon belül is létrehozhatunk polifón zenét és ha szükséges, a \voiceOne ... \voiceFour parancsokkal jelezhetjük a szárak, ívek, stb irányát. Hosszabb kották esetén ez a módszer átláthatóbb, mert így külön-külön írhatjuk a szólamokat és beszédesebb neveket is adhatunk nekik.

Konkrétan a << \\ >>szerkezet, amit az előző fejezetben használtunk:

\new Staff {
  \relative {
    << { e'4 f g a } \\ { c,4 d e f } >>
  }
}

egyenértékű az alábbival:

\new Staff <<
  \new Voice = "1" { \voiceOne \relative { e'4 f g a } }
  \new Voice = "2" { \voiceTwo \relative { c'4 d e f } }
>>

Mindkét fenti esetben az alábbi kottát kapjuk

[image of music]

A \voiceXXX parancs meghatározza a szárak irányát, az átkötéseket, a kötőíveket, az artikulációt, a szöveges magyarázatokat, a pontozott hangokat és az ujjrendet. A \voiceOne és a \voiceThree hatására a mutató elemek felfele mutatnak, míg a \voiceTwo és a \voiceFour esetén lefelé. Ezen parancsok ha szükséges vízszintes eltolást is létrehoznak minden szólam esetén, hogy elkerüljék a kottafejek ütközését. A \oneVoice parancs visszaállítja a beállításokat a normál egyszeres szólamra.

Nézzünk egy egyszerű példát arra, hogy a \oneVoice, \voiceOne és \voiceTwo parancsok milyen hatással vannak a jelzésekre, ívekre illetve dinamikára:

\relative c'{
  % Alapértelmezett viselkedés vagy  viselkedés \oneVoice után
  c d8~ d e4( f g a) b-> c
}

[image of music]

\relative c'{
  \voiceOne
  c d8~ d e4( f g a) b-> c
  \oneVoice
  c, d8~ d e4( f g a) b-> c
}

[image of music]

\relative c'{
  \voiceTwo
  c d8~ d e4( f g a) b-> c
  \oneVoice
  c, d8~ d e4( f g a) b-> c
}

[image of music]

Nézzük végig a három különböző lejegyzési módját ugyanannak a polifón dallamnak, és vizsgáljuk meg melyik milyen esetben előnyös, használva az előző fejezetbeli példát.

A << >> közt található kifejezés a főszólamhoz tartozik (jegyezzük meg, hogy a << >> használata során ez nem igaz). Ez akkor hasznos, amikor további szólamok jelennek meg a főszólam mellett. Egy helyesebb megvalósítása a példánknak alább látható. The red diamond-shaped notes demonstrate that the main melody is now in a single voice context, permitting a phrasing slur to be drawn over them.

\new Staff \relative {
  \voiceOneStyle
  % A következő hangok monofónok
  c'16^( d e f
  % Szimultán rész három szólammal
  <<
    % Continue the main voice in parallel
    { g4 f e | d2 e2) | }
    % Initiate second voice
    \new Voice {
      % Set stems, etc., down
      \voiceTwo
      r8 e4 d c8~ | c8 b16 a b8 g~ g2 |
    }
    % Initiate third voice
    \new Voice {
      % Set stems, etc, up
      \voiceThree
      s2. | s4 b4 c2 |
    }
  >>
}

[image of music]

Létrehozhatunk többszörösen beágyazott polifón szerkezetet is, és ha a szólamok rövidek, az alábbi módon természetesebbnek tűnik a leírásuk:

\new Staff \relative {
  c'16^( d e f
  <<
    { g4 f e | d2 e2) | }
    \new Voice {
      \voiceTwo
      r8 e4 d c8~
      <<
        { c8 b16 a b8 g~ g2 }
        \new Voice {
          \voiceThree
          s4 b4 c2
        }
      >>
    }
  >>
}

[image of music]

A szólamokat akkor érdemes így írni, ha a zene csak egy kis része polifón. Viszont amikor az egész ötvonalas kotta nagyrésze polifón, egyszerűbb, ha többszörös szólamokat használunk mindenütt, – ritkított hangokkal, hogy átlépjük azokat a részeket, ahol a szólamok üresek. Az alábbi példa ezt mutatja:

\new Staff \relative <<
  % Initiate first voice
  \new Voice {
    \voiceOne
    c'16^( d e f g4 f e | d2 e2) |
  }
  % Initiate second voice
  \new Voice {
    % Set stems, etc, down
    \voiceTwo
    s4 r8 e4 d c8~ | c8 b16 a b8 g~ g2 |
  }
  % Initiate third voice
  \new Voice {
    % Set stems, etc, up
    \voiceThree
    s1 | s4 b4 c2 |
  }
>>

[image of music]

Hangoszlopok

Egymáshoz közel elhelyezkedő, különböző szólamban levő hangok esetén kettő, esetenként több oszlopba rendezzük a hangokat, hogy a kottafejek fedését elkerüljük. Ezeket hangoszlopoknak hívjuk. Különálló oszlopokat hozunk létre minden szólamhoz és az éppen aktuális szólam-független eltolást minden oszlopra alkalmazzuk, ezzel elkerülve az ütközéseket. A fenti példában is ezt láthatjuk. A 2. ütemben a C a kettes szólamban eltolódik a D-tól jobbra (ami az első szólamban van) és a végső C akkord a hármas szólamban szintén eltolódik jobbra a többi hangtól.

A \shiftOn, \shiftOnn, \shiftOnnn, és \shiftOff parancsok meghatározzák, hogy melyik hangot vagy akkordot milyen mértékben kell megemelnünk ahhoz, hogy az ütközést elkerüljük. Alapértelmezett esetben, a külső szólamokban (az egyes és a kettes szólamban) a \shiftOff érvényes, amíg a köztes szólamokban (hármas és négyes) a \shiftOn. Eltolás esetén az egyes és a hármas szólam jobbra a kettes és a négyes balra tolódik

A \shiftOnn és \shiftOnnn további eltolási szinteket határoznak meg, melyek összetett esetekben ideiglenesen szükségesek lehetnek ahhoz, hogy elkerüljük az ütközéseket – lásd Valós zenei példa.

Egy hangoszlop egyszerre csak egy hangot (vagy akkordot) tartalmazhat egy szólamból szárral felfelé és egy másikat szárral lefelé. Ha két különböző szólambeli hang azonos irányú szárral kerül ugyanabba a pozícióba és egyik szólamban sincs eltolás vagy ugyanazt az eltolást adjuk meg, akkor a „Too many clashing note columns” hibaüzenetet kapjuk.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Multiple voices.


4.2.3 Szólamok és vokális zene

A vokális zene speciális nehézséget jelent: két kifejezést kell egyesíteni – hangokat és a szöveget.

Korábban már találkoztunk a \addlyrics{} paranccsal, ami az egyszerű kottákhoz elegendő. Azonban ez a módszer eléggé korlátolt. Bonyolultabb zene esetén, muszáj bevezetni a Lyrics környezetet a \new Lyrics paranccsal és közvetlenül összekötni a dalszöveget a hangjegyekkel. A \lyricsto{} parancs használatával hozzárendelhetjük a szöveget a megfelelő szólamhoz.

<<
  \new Voice = "one" \relative {
    \autoBeamOff
    \time 2/4
    c''4 b8. a16 g4. f8 e4 d c2
  }
  \new Lyrics \lyricsto "one" {
    No more let sins and sor -- rows grow.
  }
>>

[image of music]

Megjegyzés: a dalszövegnek egy Voice környezethez kell kapcsolódnia, nem Staff környezethez. Ez egy olyan eset, amikor muszáj közvetlenül készíteni Staff és Voice környezetet is.

Az automatikus gerendázás -, amit a LilyPond használ - jól működik a hangszeres zenére, de nem túl jó a dalszövegek esetén, amikor előfordul, hogy nincs is szükség gerendákra vagy ha épp melizmát jeleznénk a dalszövegben. A fenti példában az \autoBeamOff paranccsal kikapcsoltuk az automatikus gerendázást.

A korábbi Judas Maccabæus példát használva nézzünk meg egy rugalmasabb módszert. Először írjuk újra változók használatával, így a zene és a dalszöveg a kotta struktúrájától különválik. Vezessünk be egy kottasorcsoportot, mely kórusszólamokat fog össze (ChoirStaff). A dalszöveget magát egy \lyricmode paranccsal vezetjük be, ezzel biztosítva, hogy dalszövegként és ne zeneként legyen értelmezve.

global = { \time 6/8 \partial 8 \key f \major}
SopOneMusic = \relative {
  c''8 | c([ bes)] a a([ g)] f | f'4. b, | c4.~ 4 | }
SopTwoMusic = \relative {
  r8 | r4. r4 c'8 | a'([ g)] f f([ e)] d | e([ d)] c bes' | }
SopOneLyrics = \lyricmode {
  Let | flee -- cy flocks the | hills a -- dorn, __ | }
SopTwoLyrics = \lyricmode {
  Let | flee -- cy flocks the | hills a -- dorn, | }

\score {
  \new ChoirStaff <<
    \new Staff <<
      \new Voice = "SopOne" {
        \global
        \SopOneMusic
      }
      \new Lyrics \lyricsto "SopOne" {
        \SopOneLyrics
      }
    >>
    \new Staff <<
      \new Voice = "SopTwo" {
        \global
        \SopTwoMusic
      }
      \new Lyrics \lyricsto "SopTwo" {
        \SopTwoLyrics
      }
    >>
  >>
}

[image of music]

Ilyen az alapvető felépítése, struktúrája minden vokális zenének. Olykor több kottasor szükséges vagy több szólam van egy-egy kottasorban, esetleg több versszakból áll a dalszöveg. A változók, amik a zenét tartalmazzák, könnyen külön fájlokba is rendezhetők, ha túl hosszúak lennének.

Itt egy példa egy egyházi ének első sorára, aminek négy verszaka van, és négyszólamú kórusra íródott. Ebben az esetben a szavak mind a négy szólamra azonosak. Figyeljük meg, hogyan használjuk a változókat arra, hogy különválasszuk a kottát és a szavakat a kotta felépítésétől. Figyeljük meg, hogy a ‘TimeKey’ nevű változó számos parancsot tartalmaz, melyet mindkét kottasorban felhasználunk! Más példákban ez a közös változó gyakran ‘global’ néven szerepel.

TimeKey = { \time 4/4 \partial 4 \key c \major}
SopMusic   = \relative { c'4 | e4. e8 g4  g  | a a g | }
AltoMusic  = \relative { c'4 | c4. c8 e4  e  | f f e | }
TenorMusic = \relative  { e4 | g4. g8 c4. b8 | a8 b c d e4 | }
BassMusic  = \relative  { c4 | c4. c8 c4  c  | f8 g a b c4 | }
VerseOne   = \lyricmode {
  E -- | ter -- nal fa -- ther, | strong to save, | }
VerseTwo   = \lyricmode {
  O | Christ, whose voice the | wa -- ters heard, | }
VerseThree = \lyricmode {
  O | Ho -- ly Spi -- rit, | who didst brood | }
VerseFour  = \lyricmode {
  O | Tri -- ni -- ty of | love and pow'r | }

\score {
  \new ChoirStaff <<
    \new Staff <<
      \clef "treble"
      \new Voice = "Sop"  { \voiceOne \TimeKey \SopMusic }
      \new Voice = "Alto" { \voiceTwo \AltoMusic }
      \new Lyrics \lyricsto "Sop" { \VerseOne   }
      \new Lyrics \lyricsto "Sop" { \VerseTwo   }
      \new Lyrics \lyricsto "Sop" { \VerseThree }
      \new Lyrics \lyricsto "Sop" { \VerseFour  }
    >>
    \new Staff <<
      \clef "bass"
      \new Voice = "Tenor" { \voiceOne \TimeKey \TenorMusic }
      \new Voice = "Bass"  { \voiceTwo \BassMusic }
    >>
  >>
}

[image of music]

A példát azzal fejezzük be, hogy megmutatjuk hogyan lehet egy olyan versszakot, ami kétféle refrénnel folytatódik, két ötvonalas kottában leírni. Az egymást követő (szekvenciális) és egyidejű (szimultán) részek leírása egy kottán belül elég trükkös, úgyhogy a magyarázatot óvatosan kövessük!

Kezdjük egy score blokkal, ami tartalmaz egy ChoirStaff-ot, úgy beágyazva, ahogy szeretnénk, hogy látszódjon a kórusrész kezdetén. Alapesetben szükség lenne hegyes zárójelekre ( << és >> ) a \new ChoirStaff után, hogy minden kottasor párhuzamos legyen, de most itt el szeretnénk kerülni a párhuzamosságot a szóló résznél, ezért zárójeleket használunk - bár a hegyes zárójelek nem árthatnak. A ChoirStaff-on belül először szerepeljen az a kottasor, ami a versszakot tartalmazni fogja. Hangokat és dalszöveget kell párhuzamosan tartalmaznia, tehát szükség lesz hegyes zárójelre a \new Voice és \new Lyrics esetén, hogy egy időben kezdődjenek:

versszakhangok = \relative {
  \clef "treble"
  \key g \major
  \time 3/4
  g' g g | b b b |
}

szoveg = \lyricmode {
  One two three four five six
}
\score {
 \new ChoirStaff {
  \new Staff <<
    \new Voice = "versszak" {
      \versszakhangok  \break
    }
    \new Lyrics \lyricsto "versszak" {
      \szoveg
    }
  >>
  }
}

[image of music]

Ezzel kész a verssor.

Folytatni szeretnénk a refrenA-val ugyanabban az ötvonalas kottában, míg a második ötvonal ezzel párhuzamosan lenne a refrenB-nek, tehát ez egy párhuzamos rész, ami rögtön a \break után jön a "versszak" nevű szólamban. Igen, a a "versszak" nevű szólamon belül! Íme a párhuzamos rész. Több kottasort írhatunk hasonló módon.

<<
  \refrenhangokA
  \new Lyrics \lyricsto versszak {
    \refrenszovegA
  }
  \new Staff <<
    \new Voice = "refrenB" {
      \refrenhangokB
    }
    \new Lyrics \lyricsto "refrenB" {
      \refrenszovegB
    }
  >>
>>

Itt a végső eredmény két kottasorral a kórusban, mutatva a verse Voice-on belül pozicionált párhuzamos részt:

versszakhangok = \relative {
  \clef "treble"
  \key g \major
  \time 3/4
  g' g g | b b b |
}
refrenhangokA = \relative {
  \time 2/4
  c'' c | g g \bar "|."
}
refrenhangokB = \relative {
  \clef "bass"
  \key g \major
  c e | d d |
}
szoveg = \lyricmode {
  One two three four five six
}
refrenszovegA = \lyricmode {
  la la la la
}
refrenszovegB = \lyricmode {
  dum dum dum dum
}
\score {
  \new ChoirStaff {
    \new Staff <<
      \new Voice = "versszak" {
        \versszakhangok \break
        <<
          \refrenhangokA
          \new Lyrics \lyricsto "versszak" {
            \refrenszovegA
          }
          \new Staff <<
            \new Voice = "refrenB" {
              \refrenhangokB
            }
            \new Lyrics \lyricsto "refrenB" {
              \refrenszovegB
            }
          >>
        >>
      }
      \new Lyrics \lyricsto "versszak" {
        \szoveg
      }
    >>
  }
}

[image of music]

Habár ez egy érdekes és hasznos példa arra, hogy megértsük, hogyan működnek az egymásutáni és egyidejű blokkok, gyakorlatban valószínűleg a többség ezt két \score blokként írná meg egy implicit \book blokkon belül, valahogy így:

versenotes = \relative {
  \clef "treble"
  \key g \major
  \time 3/4
  g' g g | b b b |
}
refrainnotesA = \relative {
  \time 2/4
  c'' c | g g \bar "|."
}
refrainnotesB = \relative {
  \clef "bass"
  \key g \major
  c e | d d |
}
versewords = \lyricmode {
  One two three four five six
}
refrainwordsA = \lyricmode {
  la la la la
}
refrainwordsB = \lyricmode {
  dum dum dum dum
}
\score {
  \new Staff <<
    \new Voice = "verse" {
      \versenotes
    }
    \new Lyrics \lyricsto "verse" {
      \versewords
    }
  >>
}

\score {
  \new ChoirStaff <<
    \new Staff <<
      \new Voice = "refrainA" {
        \refrainnotesA
      }
      \new Lyrics \lyricsto "refrainA" {
        \refrainwordsA
      }
    >>
    \new Staff <<
      \new Voice = "refrainB" {
        \refrainnotesB
      }
      \new Lyrics \lyricsto "refrainB" {
        \refrainwordsB
      }
    >>
  >>
}

[image of music]

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Vocal music.


4.3 Kontextusok és ábrázolók

Kontextusok és ábrázolók korábban említésre kerültek; viszont most részletesebben foglalkozunk a fogalommal, mivel ezeket használhatjuk a LilyPond kimeneti eredményének finomhangolására.


4.3.1 A kontextus fogalma

When music is printed, many notational elements which do not appear explicitly in the input file must be added to the output. For example, compare the input and output of the following example:

cis4 cis2. g4

[image of music]

The input is rather sparse, but in the output, bar lines, accidentals, clef, and time signature have been added. When LilyPond interprets the input the musical information is parsed from left to right, similar to the way a performer reads the score. While reading the input, the program remembers where measure boundaries are, and which pitches require explicit accidentals. This information must be held on several levels. For example, an accidental affects only a single staff, while a bar line must be synchronized across the entire score.

Within LilyPond, these rules and bits of information are grouped in Contexts. We have already introduced the Voice context. Others are the Staff and Score contexts. Contexts are hierarchical to reflect the hierarchical nature of a musical score. For example: a Staff context can contain many Voice contexts, and a Score context can contain many Staff contexts.

context-example

Each context has the responsibility for enforcing some notation rules, creating some notation objects and maintaining the associated properties. For example, the Voice context may introduce an accidental and then the Staff context maintains the rule to show or suppress the accidental for the remainder of the measure.

As another example, the synchronization of bar lines is, by default, handled in the Score context. However, in some music we may not want the bar lines to be synchronized – consider a polymetric score in 4/4 and 3/4 time. In such cases, we must modify the default settings of the Score and Staff contexts.

For very simple scores, contexts are created implicitly, and you need not be aware of them. For larger pieces, such as anything with more than one staff, they must be created explicitly to make sure that you get as many staves as you need, and that they are in the correct order. For typesetting pieces with specialized notation, it is usual to modify existing, or even to define totally new, contexts.

In addition to the Score, Staff and Voice contexts there are contexts which fit between the score and staff levels to control staff groups, such as the PianoStaff and ChoirStaff contexts. There are also alternative staff and voice contexts, and contexts for lyrics, percussion, fret boards, figured bass, etc.

The names of all context types are formed from one or more words, each word being capitalized and joined immediately to the preceding word with no hyphen or underscore, e.g., GregorianTranscriptionStaff.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: A kontextus fogalma.


4.3.2 Kontextusok létrehozása

In an input file a score block, introduced with a \score command, contains a single music expression and an associated output definition (either a \layout or a \midi block). The Score context is usually left to be created automatically when the interpretation of that music expression starts.

For scores with only one voice and one staff, the Voice and Staff contexts may also be left to be created automatically, but for more complex scores it is necessary to create them by hand. The simplest command that does this is \new. It is prepended to a music expression, for example

\new type music-expression

where type is a context name (like Staff or Voice). This command creates a new context, and starts interpreting the music-expression within that context.

(Note that a \new Score command is not normally required, as the essential top-level Score context is created automatically when the music expression within the \score block is interpreted. The only reason for creating a Score context explicitly using \new Score is to introduce a \with block in which one or more score-wide default values of context properties may be specified. Information on using \with blocks can be found under the heading „Setting context properties with \with ” in Kontextusok tulajdonságainak módosítása.)

You have seen many practical examples which created new Staff and Voice contexts in earlier sections, but to remind you how these commands are used in practice, here’s an annotated real-music example:

\score {  % start of single compound music expression
  <<  % start of simultaneous staves section
    \time 2/4
    \new Staff {  % create RH staff
      \key g \minor
      \clef "treble"
      \new Voice {  % create voice for RH notes
        \relative {  % start of RH notes
          d''4 ees16 c8.
          d4 ees16 c8.
        }  % end of RH notes
      }  % end of RH voice
    }  % end of RH staff
    \new Staff <<  % create LH staff; needs two simultaneous voices
      \key g \minor
      \clef "bass"
      \new Voice {  % create LH voice one
        \voiceOne
        \relative {  % start of LH voice one notes
          g8 <bes d> ees, <g c>
          g8 <bes d> ees, <g c>
        }  % end of LH voice one notes
      }  % end of LH voice one
      \new Voice {  % create LH voice two
        \voiceTwo
        \relative {  % start of LH voice two notes
          g4 ees
          g4 ees
        }  % end of LH voice two notes
      }  % end of LH voice two
    >>  % end of LH staff
  >>  % end of simultaneous staves section
}  % end of single compound music expression

[image of music]

(Note how all the statements which open a block with either a curly bracket, {, or double angle brackets, <<, are indented by two further spaces, and the corresponding closing bracket is indented by exactly the same amount. While this is not required, following this practice will greatly reduce the number of ‘unmatched bracket’ errors, and is strongly recommended. It enables the structure of the music to be seen at a glance, and any unmatched brackets will be obvious. Note too how the LH staff is created using double angle brackets because it requires two voices for its music, whereas the RH staff is created with a single music expression surrounded by curly brackets because it requires only one voice.)

The \new command may also give an identifying name to the context to distinguish it from other contexts of the same type,

\new type = id music-expression

Note the distinction between the name of the context type, Staff, Voice, etc, and the identifying name of a particular instance of that type, which can be any sequence of letters invented by the user. Digits and spaces can also be used in the identifying name, but then it has to be placed in quotes, i.e. \new Staff = "MyStaff 1" music-expression. The identifying name is used to refer back to that particular instance of a context. We saw this in use in the section on lyrics, see Szólamok és vokális zene.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Kontextusok létrehozása.


4.3.3 Az ábrázoló fogalma

Every mark on the printed output of a score produced by LilyPond is produced by an Engraver. Thus there is an engraver to print staves, one to print note heads, one for stems, one for beams, etc, etc. In total there are over 120 such engravers! Fortunately, for most scores it is not necessary to know about more than a few, and for simple scores you do not need to know about any.

Engravers live and operate in Contexts. Engravers such as the Metronome_mark_engraver, whose action and output apply to the score as a whole, operate in the highest level context – the Score context.

The Clef_engraver and Key_engraver are to be found in every Staff Context, as different staves may require different clefs and keys.

The Note_heads_engraver and Stem_engraver live in every Voice context, the lowest level context of all.

Each engraver processes the particular objects associated with its function, and maintains the properties that relate to that function. These properties, like the properties associated with contexts, may be modified to change the operation of the engraver or the appearance of those elements in the printed score.

Engravers all have compound names formed from words which describe their function. Just the first word is capitalized, and the remainder are joined to it with underscores. Thus the Staff_symbol_engraver is responsible for creating the lines of the staff, the Clef_engraver determines and sets the pitch reference point on the staff by drawing a clef symbol.

Here are some of the most common engravers together with their function. You will see it is usually easy to guess the function from the name, or vice versa.

EngraverFunction
Accidental_engraverMakes accidentals, cautionary and suggested accidentals
Beam_engraverEngraves beams
Clef_engraverEngraves clefs
Completion_heads_engraverSplits notes which cross bar lines
Dynamic_engraverCreates hairpins and dynamic texts
Forbid_line_break_engraverPrevents line breaks if a musical element is still active
Key_engraverCreates the key signature
Metronome_mark_engraverEngraves metronome marking
Note_heads_engraverEngraves note heads
Rest_engraverEngraves rests
Staff_symbol_engraverEngraves the five (by default) lines of the staff
Stem_engraverCreates stems and single-stem tremolos
Time_signature_engraverCreates time signatures

We shall see later how the output of LilyPond can be changed by modifying the action of Engravers.

Lásd még

Internals reference: Engravers and Performers.


4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása

Contexts are responsible for holding the values of a number of context properties. Many of them can be changed to influence the interpretation of the input and so change the appearance of the output. They are changed by the \set command. This takes the form

\set ContextName.propertyName = #value

Where the ContextName is usually Score, Staff or Voice. It may be omitted, in which case the current context (typically Voice) is assumed.

The names of context properties consist of words joined together with no hyphens or underscores, all except the first having a capital letter. Here are a few examples of some commonly used ones. There are many more.

propertyNameTypeFunctionExample Value
extraNaturalBooleanIf true, set extra natural signs before accidentals#t, #f
currentBarNumberIntegerSet the current bar number50
doubleSlursBooleanIf true, print slurs both above and below notes#t, #f
instrumentNameTextSet the name to be placed at the start of the staff"Cello I"
fontSizeRealIncrease or decrease the font size2.4
stanzaTextSet the text to print before the start of a verse"2"

where a Boolean is either True (#t) or False (#f), an Integer is a positive whole number, a Real is a positive or negative decimal number, and text is enclosed in double apostrophes. Note the occurrence of hash signs, (#), in two different places – as part of the Boolean value before the t or f, and before value in the \set statement. So when a Boolean is being entered you need to code two hash signs, e.g., ##t.

Before we can set any of these properties we need to know in which context they operate. Sometimes this is obvious, but occasionally it can be tricky. If the wrong context is specified, no error message is produced, but the expected action will not take place. For example, the instrumentName clearly lives in the Staff context, since it is the staff that is to be named. In this example the first staff is labeled, but not the second, because we omitted the context name.

<<
  \new Staff \relative {
    \set Staff.instrumentName = "Soprano"
    c''4 c
 }
  \new Staff \relative {
  \set instrumentName = "Alto"  % Wrong!
  d'4 d
 }
>>

[image of music]

Remember the default context name is Voice, so the second \set command set the property instrumentName in the Voice context to „Alto”, but as LilyPond does not look for any such property in the Voice context, no further action took place. This is not an error, and no error message is logged in the log file.

Similarly, if the property name is mis-spelt no error message is produced, and clearly the expected action cannot be performed. In fact, you can set any (fictitious) ‘property’ using any name you like in any context that exists by using the \set command. But if the name is not known to LilyPond it will not cause any action to be taken. Some text editors with special support for LilyPond input files document property names with bullets when you hover them with the mouse, like JEdit with LilyPondTool, or highlight unknown property names differently, like ConTEXT. If you do not use an editor with such features, it is recommended to check the property name in the Internals Reference: see Tunable context properties, or Contexts.

The instrumentName property will take effect only if it is set in the Staff context, but some properties can be set in more than one context. For example, the property extraNatural is by default set to ##t (true) for all staves. If it is set to ##f (false) in one particular Staff context it applies just to the accidentals on that staff. If it is set to false in the Score context it applies to all staves.

So this turns off extra naturals in one staff:

<<
  \new Staff \relative {
    ais'4 aes
  }
  \new Staff \relative {
    \set Staff.extraNatural = ##f
    ais'4 aes
  }
>>

[image of music]

and this turns them off in all staves:

<<
  \new Staff \relative {
    ais'4 aes
  }
  \new Staff \relative {
    \set Score.extraNatural = ##f
    ais'4 aes
  }
>>

[image of music]

As another example, if clefTransposition is set in the Score context this immediately changes the value of the octavation in all current staves and sets a new default value which will be applied to all staves.

The opposite command, \unset, effectively removes the property from the context, which causes most properties to revert to their default value. Usually \unset is not required as a new \set command will achieve what is wanted.

The \set and \unset commands can appear anywhere in the input file and will take effect from the time they are encountered until the end of the score or until the property is \set or \unset again. Let’s try changing the font size, which affects the size of the note heads (among other things) several times. The change is from the default value, not the most recently set value.

c4
% make note heads smaller
\set fontSize = #-4
d e
% make note heads larger
\set fontSize = #2.5
f g
% return to default size
\unset fontSize
a b

[image of music]

We have now seen how to set the values of several different types of property. Note that integers and numbers are always preceded by a hash sign, #, while a true or false value is specified by ##t and ##f, with two hash signs. A text property should be enclosed in double quotation signs, as above, although we shall see later that text can actually be specified in a much more general way by using the very powerful \markup command.

Setting context properties with \with

The default value of context properties may be set at the time the context is created. Sometimes this is a clearer way of setting a property value if it is to remain fixed for the duration of the context. When a context is created with a \new command it may be followed immediately by a \with { .. } block in which the default property values are set. For example, if we wish to suppress the printing of extra naturals for the duration of a staff we would write:

\new Staff \with { extraNatural = ##f }

like this:

<<
  \new Staff
  \relative {
    gis' ges aes ais
  }
  \new Staff \with { extraNatural = ##f }
  \relative {
    gis' ges aes ais
  }
>>

[image of music]

Or, if the property override is to be applied to all staves within the score, it may be appended to an explicit \new Score command, like this:

\score {
  \new Score \with { extraNatural = ##f } <<
    \new Staff {
      \relative {
        gis' ges aes ais
      }
    }
    \new Staff {
      \relative {
        gis' ges aes ais
      }
    }
  >>
}

[image of music]

Properties set in this way may still be changed dynamically using \set and returned to the default value set in the \with block with \unset.

So if the fontSize property is set in a \with clause it sets the default value of the font size. If it is later changed with \set, this new default value may be restored with the \unset fontSize command.

Setting context properties with \context

The values of context properties may be set in all contexts of a particular type, such as all Staff contexts, with a single command. The context type is identified by using its type name, like Staff, prefixed by a back-slash: \Staff. The statement which sets the property value is the same as that in a \with block, introduced above. It is placed in a \context block within a \layout block. Each \context block will affect all contexts of the type specified throughout the \score or \book block in which the \layout block appears. Here is a example to show the format:

\score {
  \new Staff {
    \relative {
      cis''4 e d ces
    }
  }
  \layout {
    \context {
      \Staff
      extraNatural = ##t
    }
  }
}

[image of music]

Context properties set in this way may be overridden for particular instances of contexts by statements in a \with block, and by \set commands embedded in music statements.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Changing context default settings, The set command.

Internals Reference: Contexts, Tunable context properties.


4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása

We have seen that contexts each contain several engravers, each of which is responsible for producing a particular part of the output, like bar lines, staves, note heads, stems, etc. If an engraver is removed from a context, it can no longer produce its output. This is a crude way of modifying the output, but it can sometimes be useful.

Changing a single context

To remove an engraver from a single context we use the \with command placed immediately after the context creation command, as in the previous section.

As an illustration, let’s repeat an example from the previous section with the staff lines removed. Remember that the staff lines are produced by the Staff_symbol_engraver.

\new Staff \with {
  \remove Staff_symbol_engraver
}
\relative {
  c'4
  \set fontSize = #-4  % make note heads smaller
  d e
  \set fontSize = #2.5  % make note heads larger
  f g
  \unset fontSize  % return to default size
  a b
}

[image of music]

Engravers can also be added to individual contexts. The command to do this is

\consists Engraver_name,

placed inside a \with block. Some vocal scores have an ambitus placed at the beginning of a staff to indicate the range of notes in that staff – see ambitus. The ambitus is produced by the Ambitus_engraver, which is not normally included in any context. If we add it to the Voice context, it calculates the range from that voice only:

\new Staff <<
  \new Voice \with {
    \consists Ambitus_engraver
  }
  \relative {
    \voiceOne
    c'' a b g
  }
  \new Voice
  \relative {
    \voiceTwo
    c' e d f
  }
>>

[image of music]

but if we add the ambitus engraver to the Staff context, it calculates the range from all the notes in all the voices on that staff:

\new Staff \with {
    \consists Ambitus_engraver
  }
  <<
  \new Voice
  \relative {
    \voiceOne
    c'' a b g
  }
  \new Voice
  \relative {
    \voiceTwo
    c' e d f
  }
>>

[image of music]

Changing all contexts of the same type

The examples above show how to remove or add engravers to individual contexts. It is also possible to remove or add engravers to every context of a specific type by placing the commands in the appropriate context in a \layout block. For example, if we wanted to show an ambitus for every staff in a four-staff score, we could write

\score {
  <<
    \new Staff <<
      \relative {
        c'' a b g
      }
    >>
    \new Staff <<
      \relative {
        c' a b g
      }
    >>
    \new Staff <<
      \clef "G_8"
      \relative {
        c' a b g
      }
    >>
    \new Staff <<
      \clef "bass"
      \relative {
        c a b g
      }
    >>
  >>
  \layout {
    \context {
      \Staff
      \consists Ambitus_engraver
    }
  }
}

[image of music]

The values of context properties may also be set for all contexts of a particular type by including the \set command in a \context block in the same way.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Modifying context plug-ins, Changing context default settings.


4.4 A sablonok kibővítése

You’ve read the tutorial, you know how to write music, you understand the fundamental concepts. But how can you get the staves that you want? Well, you can find lots of templates (see Sablonok) which may give you a start. But what if you want something that isn’t covered there? Read on.


4.4.1 Szoprán és cselló

Start off with the template that seems closest to what you want to end up with. Let’s say that you want to write something for soprano and cello. In this case, we would start with the ‘Notes and lyrics’ template (for the soprano part).

\version "2.23.82"
melody = \relative {
  \clef treble
  \key c \major
  \time 4/4
  a4 b c d
}

text = \lyricmode {
  Aaa Bee Cee Dee
}

\score {
  <<
    \new Voice = "one" {
      \autoBeamOff
      \melody
    }
    \new Lyrics \lyricsto "one" \text
  >>
  \layout { }
  \midi { }
}

Now we want to add a cello part. Let’s look at the ‘Notes only’ example:

\version "2.23.82"
melody = \relative {
  \clef treble
  \key c \major
  \time 4/4
  a4 b c d
}

\score {
  \new Staff \melody
  \layout { }
  \midi { }
}

We don’t need two \version commands. We’ll need the melody section. We don’t want two \score sections – if we had two \scores, we’d get the two parts separately. We want them together, as a duet. Within the \score section, we don’t need two \layout or \midi.

If we simply cut and paste the melody section, we would end up with two melody definitions. This would not generate an error, but the second one would be used for both melodies. So let’s rename them to make them distinct. We’ll call the section for the soprano sopranoMusic and the section for the cello celloMusic. While we’re doing this, let’s rename text to be sopranoLyrics. Remember to rename both instances of all these names – both the initial definition (the melody = \relative c' { part) and the name’s use (in the \score section).

While we’re doing this, let’s change the cello part’s staff – celli normally use bass clef. We’ll also give the cello some different notes.

\version "2.23.82"
sopranoMusic = \relative {
  \clef treble
  \key c \major
  \time 4/4
  a4 b c d
}

sopranoLyrics = \lyricmode {
  Aaa Bee Cee Dee
}

celloMusic = \relative {
  \clef bass
  \key c \major
  \time 4/4
  d4 g fis8 e d4
}

\score {
  <<
    \new Voice = "one" {
      \autoBeamOff
      \sopranoMusic
    }
    \new Lyrics \lyricsto "one" \sopranoLyrics
  >>
  \layout { }
  \midi { }
}

This is looking promising, but the cello part won’t appear in the score – we haven’t used it in the \score section. If we want the cello part to appear under the soprano part, we need to add

\new Staff \celloMusic

underneath the soprano stuff. We also need to add << and >> around the music – that tells LilyPond that there’s more than one thing (in this case, two Staves) happening at once. The \score looks like this now:

\score {
  <<
    <<
      \new Voice = "one" {
        \autoBeamOff
        \sopranoMusic
      }
      \new Lyrics \lyricsto "one" \sopranoLyrics
    >>
    \new Staff \celloMusic
  >>
  \layout { }
  \midi { }
}

This looks a bit messy; the indentation is messed up now. That is easily fixed. Here’s the complete soprano and cello template.

sopranoMusic = \relative {
  \clef treble
  \key c \major
  \time 4/4
  a4 b c d
}

sopranoLyrics = \lyricmode {
  Aaa Bee Cee Dee
}

celloMusic = \relative {
  \clef bass
  \key c \major
  \time 4/4
  d4 g fis8 e d4
}

\score {
  <<
    <<
      \new Voice = "one" {
        \autoBeamOff
        \sopranoMusic
      }
      \new Lyrics \lyricsto "one" \sopranoLyrics
    >>
    \new Staff \celloMusic
  >>
  \layout { }
  \midi { }
}

[image of music]

Lásd még

The starting templates can be found in the ‘Templates’ appendix, see Egy kottasor.


4.4.2 Négyszólamú vegyeskar

Most vocal scores of music written for four-part mixed choir with orchestral accompaniment such as Mendelssohn’s Elijah or Handel’s Messiah have the choral music and words on four staves, one for each of SATB, with a piano reduction of the orchestral accompaniment underneath. Here’s an example from Handel’s Messiah:

[image of music]

None of the templates provides this layout exactly. The nearest is ‘SATB vocal score and automatic piano reduction’ – see Kórus – but we need to change the layout and add a piano accompaniment which is not derived automatically from the vocal parts. The variables holding the music and words for the vocal parts are fine, but we shall need to add variables for the piano reduction.

The order in which the contexts appear in the ChoirStaff of the template do not correspond with the order in the vocal score shown above. We need to rearrange them so there are four staves with the words written directly underneath the notes for each part. All the voices should be \voiceOne, which is the default, so the \voiceXXX commands should be removed. We also need to specify the tenor clef for the tenors. The way in which lyrics are specified in the template has not yet been encountered so we need to use the method with which we are familiar. We should also add the names of each staff.

Doing this gives for our ChoirStaff:

    \new ChoirStaff <<
      \new Staff = "sopranos" <<
        \set Staff.instrumentName = "Soprano"
        \new Voice = "sopranos" {
          \global
          \sopranoMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "sopranos" {
        \sopranoWords
     }
      \new Staff = "altos" <<
        \set Staff.instrumentName = "Alto"
        \new Voice = "altos" {
          \global
          \altoMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "altos" {
        \altoWords
      }
      \new Staff = "tenors" <<
        \set Staff.instrumentName = "Tenor"
        \new Voice = "tenors" {
          \global
          \tenorMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "tenors" {
        \tenorWords
      }
      \new Staff = "basses" <<
        \set Staff.instrumentName = "Bass"
        \new Voice = "basses" {
          \global
          \bassMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "basses" {
        \bassWords
      }
    >>  % end ChoirStaff

Next we must work out the piano part. This is easy - we just pull out the piano part from the ‘Solo piano’ template:

\new PianoStaff <<
  \set PianoStaff.instrumentName = "Piano  "
  \new Staff = "upper" \upper
  \new Staff = "lower" \lower
>>

and add the variable definitions for upper and lower.

The ChoirStaff and PianoStaff must be combined using angle brackets as we want them to be stacked one above the other:

<<  % combine ChoirStaff and PianoStaff one above the other
  \new ChoirStaff <<
    \new Staff = "sopranos" <<
      \new Voice = "sopranos" {
        \global
        \sopranoMusic
      }
    >>
    \new Lyrics \lyricsto "sopranos" {
      \sopranoWords
     }
    \new Staff = "altos" <<
      \new Voice = "altos" {
        \global
        \altoMusic
      }
    >>
    \new Lyrics \lyricsto "altos" {
      \altoWords
    }
    \new Staff = "tenors" <<
      \clef "G_8"  % tenor clef
      \new Voice = "tenors" {
        \global
        \tenorMusic
      }
    >>
    \new Lyrics \lyricsto "tenors" {
      \tenorWords
    }
    \new Staff = "basses" <<
      \clef "bass"
      \new Voice = "basses" {
        \global
        \bassMusic
      }
    >>
    \new Lyrics \lyricsto "basses" {
      \bassWords
    }
  >>  % end ChoirStaff

  \new PianoStaff <<
    \set PianoStaff.instrumentName = "Piano"
    \new Staff = "upper" \upper
    \new Staff = "lower" \lower
  >>
>>

Combining all these together and adding the music for the three bars of the example above gives:

global = {
  \key d \major
  \time 4/4
}
sopranoMusic = \relative {
  \clef "treble"
  r4 d''2 a4 | d4. d8 a2 | cis4 d cis2 |
}
sopranoWords = \lyricmode {
  Wor -- thy is the lamb that was slain
}
altoMusic = \relative {
  \clef "treble"
  r4 a'2 a4 | fis4. fis8 a2 | g4 fis fis2 |
}
altoWords = \sopranoWords
tenorMusic = \relative {
  \clef "G_8"
  r4 fis'2 e4 | d4. d8 d2 | e4 a, cis2 |
}
tenorWords = \sopranoWords
bassMusic = \relative {
  \clef "bass"
  r4 d'2 cis4 | b4. b8 fis2 | e4 d a'2 |
}
bassWords = \sopranoWords
upper = \relative {
  \clef "treble"
  \global
  r4 <a' d fis>2 <a e' a>4
  <d fis d'>4. <d fis d'>8 <a d a'>2
  <g cis g'>4 <a d fis> <a cis e>2
}
lower = \relative {
  \clef "bass"
  \global
  <d, d'>4 <d d'>2 <cis cis'>4
  <b b'>4. <b' b'>8 <fis fis'>2
  <e e'>4 <d d'> <a' a'>2
}

\score {
  <<  % combine ChoirStaff and PianoStaff in parallel
    \new ChoirStaff <<
      \new Staff = "sopranos" <<
        \set Staff.instrumentName = "Soprano"
        \new Voice = "sopranos" {
          \global
          \sopranoMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "sopranos" {
        \sopranoWords
      }
      \new Staff = "altos" <<
        \set Staff.instrumentName = "Alto"
        \new Voice = "altos" {
          \global
          \altoMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "altos" {
        \altoWords
      }
      \new Staff = "tenors" <<
        \set Staff.instrumentName = "Tenor"
        \new Voice = "tenors" {
          \global
          \tenorMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "tenors" {
        \tenorWords
      }
      \new Staff = "basses" <<
        \set Staff.instrumentName = "Bass"
        \new Voice = "basses" {
          \global
          \bassMusic
        }
      >>
      \new Lyrics \lyricsto "basses" {
        \bassWords
      }
    >>  % end ChoirStaff

    \new PianoStaff <<
      \set PianoStaff.instrumentName = "Piano  "
      \new Staff = "upper" \upper
      \new Staff = "lower" \lower
    >>
  >>
}

[image of music]


4.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól

After gaining some facility with writing LilyPond code, you may find that it is easier to build a score from scratch rather than modifying one of the templates. You can also develop your own style this way to suit the sort of music you like. Let’s see how to put together the score for an organ prelude as an example.

We begin with a header section. Here go the title, name of composer, etc, then come any variable definitions, and finally the score block. Let’s start with these in outline and fill in the details later.

We’ll use the first two bars of Bach’s prelude based on Jesu, meine Freude which is written for two manuals and pedal organ. You can see these two bars of music at the bottom of this section. The top manual part has two voices, the lower and pedal organ one each. So we need four music definitions and one to define the time signature and key:

\version "2.23.82"
\header {
  title = "Jesu, meine Freude"
  composer = "J S Bach"
}
TimeKey = {
  \time 4/4
  \key c \minor
}
ManualOneVoiceOneMusic = { s1 }
ManualOneVoiceTwoMusic = { s1 }
ManualTwoMusic = { s1 }
PedalOrganMusic = { s1 }

\score {
}

For now we’ve just used a spacer note, s1, instead of the real music. We’ll add that later.

Next let’s see what should go in the score block. We simply mirror the staff structure we want. Organ music is usually written on three staves, one for each manual and one for the pedals. The manual staves should be bracketed together, so we need to use a PianoStaff for them. The first manual part needs two voices and the second manual part just one.

  \new PianoStaff <<
    \new Staff = "ManualOne" <<
      \new Voice {
        \ManualOneVoiceOneMusic
      }
      \new Voice {
        \ManualOneVoiceTwoMusic
      }
    >>  % end ManualOne Staff context
    \new Staff = "ManualTwo" <<
      \new Voice {
        \ManualTwoMusic
      }
    >>  % end ManualTwo Staff context
  >>  % end PianoStaff context

Next we need to add a staff for the pedal organ. This goes underneath the PianoStaff, but it must be simultaneous with it, so we need angle brackets around the two. Missing these out would generate an error in the log file. It’s a common mistake which you’ll make sooner or later! Try copying the final example at the end of this section, remove these angle brackets, and compile it to see what errors it generates.

<<  % PianoStaff and Pedal Staff must be simultaneous
  \new PianoStaff <<
    \new Staff = "ManualOne" <<
      \new Voice {
        \ManualOneVoiceOneMusic
      }
      \new Voice {
        \ManualOneVoiceTwoMusic
      }
    >>  % end ManualOne Staff context
    \new Staff = "ManualTwo" <<
      \new Voice {
        \ManualTwoMusic
      }
    >>  % end ManualTwo Staff context
  >>  % end PianoStaff context
  \new Staff = "PedalOrgan" <<
    \new Voice {
      \PedalOrganMusic
    }
  >>
>>

It is not necessary to use the simultaneous construct << .. >> for the manual two staff and the pedal organ staff, since they contain only one music expression, but it does no harm, and always using angle brackets after \new Staff is a good habit to cultivate in case there are multiple voices. The opposite is true for Voices: these should habitually be followed by braces { .. } in case your music is coded in several variables which need to run consecutively.

Let’s add this structure to the score block, and adjust the indenting. We also add the appropriate clefs, ensure stems, ties and slurs in each voice on the upper staff point to the right direction with \voiceOne and \voiceTwo, and enter the time signature and key to each staff using our predefined variable, \TimeKey.

\score {
  <<  % PianoStaff and Pedal Staff must be simultaneous
    \new PianoStaff <<
      \new Staff = "ManualOne" <<
        \TimeKey  % set time signature and key
        \clef "treble"
        \new Voice {
          \voiceOne
          \ManualOneVoiceOneMusic
        }
        \new Voice {
          \voiceTwo
          \ManualOneVoiceTwoMusic
        }
      >>  % end ManualOne Staff context
      \new Staff = "ManualTwo" <<
        \TimeKey
        \clef "bass"
        \new Voice {
          \ManualTwoMusic
        }
      >>  % end ManualTwo Staff context
    >>  % end PianoStaff context
    \new Staff = "PedalOrgan" <<
      \TimeKey
      \clef "bass"
      \new Voice {
        \PedalOrganMusic
      }
    >>  % end PedalOrgan Staff
  >>
}  % end Score context

That completes the structure. Any three-staff organ music will have a similar structure, although the number of voices may vary. All that remains now is to add the music, and combine all the parts together.

\header {
  title = "Jesu, meine Freude"
  composer = "J S Bach"
}
TimeKey = {
  \time 4/4
  \key c \minor
}
ManualOneVoiceOneMusic = \relative {
  g'4 g f ees
  d2 c2
}
ManualOneVoiceTwoMusic = \relative {
  ees'16 d ees8~ 16 f ees d c8 d~ d c~
  c c4 b8 c8. g16 c b c d
}
ManualTwoMusic = \relative {
  c'16 b c8~ 16 b c g a8 g~ 16 g aes ees
  f ees f d g aes g f ees d e8~ 8es16 f ees d
}
PedalOrganMusic = \relative {
  r8 c16 d ees d ees8~ 16 a, b g c b c8
  r16 g ees f g f g8 c,2
}

\score {
  <<  % PianoStaff and Pedal Staff must be simultaneous
    \new PianoStaff <<
      \new Staff = "ManualOne" <<
        \TimeKey  % set time signature and key
        \clef "treble"
        \new Voice {
          \voiceOne
          \ManualOneVoiceOneMusic
        }
        \new Voice {
          \voiceTwo
          \ManualOneVoiceTwoMusic
        }
      >>  % end ManualOne Staff context
      \new Staff = "ManualTwo" <<
        \TimeKey
        \clef "bass"
        \new Voice {
          \ManualTwoMusic
        }
      >>  % end ManualTwo Staff context
    >>  % end PianoStaff context
    \new Staff = "PedalOrgan" <<
      \TimeKey
      \clef "bass"
      \new Voice {
        \PedalOrganMusic
      }
    >>  % end PedalOrgan Staff context
  >>
}  % end Score context

[image of music]


4.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel

By this point, you’ve seen this kind of thing:

hornNotes = \relative { c''4 b dis c }
\score {
  {
    \hornNotes
  }
}

[image of music]

You may even realize that this could be useful in minimalist music:

fragmentA = \relative { a'4 a8. b16 }
fragmentB = \relative { a'8. gis16 ees4 }
violin = \new Staff {
  \fragmentA
  \fragmentA
  \fragmentB
  \fragmentA
}
\score {
  {
    \violin
  }
}

[image of music]

However, you can also use these variables (also known as macros, or user-defined commands) for tweaks:

dolce = \markup { \italic \bold dolce }
padText = { \once \override TextScript.padding = #5.0 }
fthenp=_\markup { \dynamic f \italic \small { 2nd } \hspace #0.1 \dynamic p }
violin = \relative {
  \repeat volta 2 {
    c''4._\dolce b8 a8 g a b
    \padText
    c4.^"hi there!" d8 e' f g d
    c,4.\fthenp b8 c4 c-.
  }
}
\score {
  {
    \violin
  }
\layout { ragged-right=##t }
}

[image of music]

These variables are obviously useful for saving typing. But they’re worth considering even if you only use them once – they reduce complexity. Let’s look at the previous example without any variables. It’s a lot harder to read, especially the last line.

violin = \relative {
  \repeat volta 2 {
    c''4._\markup { \italic \bold dolce } b8 a8 g a b
    \once \override TextScript.padding = #5.0
    c4.^"hi there!" d8 e' f g d
    c,4.\markup { \dynamic f \italic \small { 2nd }
      \hspace #0.1 \dynamic p }
    b8 c4 c-.
  }
}

So far we’ve seen static substitution – when LilyPond sees \padText, it replaces it with the stuff that we’ve defined it to be (ie the stuff to the right of padtext=).

LilyPond can handle non-static substitution, too (you can think of these as functions).

padText =
#(define-music-function (padding) (number?)
  #{
    \once \override TextScript.padding = #padding
  #})

\relative {
  c'''4^"piu mosso" b a b
  \padText #1.8
  c4^"piu mosso" d e f
  \padText #2.6
  c4^"piu mosso" fis a g
}

[image of music]

Using variables is also a good way to reduce work if the LilyPond input syntax changes (see Updating files with convert-ly). If you have a single definition (such as \dolce) for all your input files (see Stíluslapok), then if the syntax changes, you only need to update your single \dolce definition, instead of making changes throughout every ‘.ly’ file.


4.4.5 Partitúra és szólamkották

In orchestral music, all notes are printed twice. Once in a part for the musicians, and once in a full score for the conductor. Variables can be used to avoid double work. The music is entered once, and stored in a variable. The contents of that variable is then used to generate both the part and the full score.

It is convenient to define the notes in a special file. For example, suppose that the file ‘horn-music.ly’ contains the following part of a horn/bassoon duo

hornNotes = \relative {
  \time 2/4
  r4 f8 a cis4 f e d
}

Then, an individual part is made by putting the following in a file

\include "horn-music.ly"
\header {
  instrument = "Horn in F"
}

{
 \transpose f c' \hornNotes
}

The line

\include "horn-music.ly"

substitutes the contents of ‘horn-music.ly’ at this position in the file, so hornNotes is defined afterwards. The command \transpose f c' indicates that the argument, being \hornNotes, should be transposed by a fifth upwards. Sounding f is denoted by notated c', which corresponds with the tuning of a normal French Horn in F. The transposition can be seen in the following output

[image of music]

In ensemble pieces, one of the voices often does not play for many measures. This is denoted by a special rest, the multi-measure rest. It is entered with a capital R followed by a duration (1 for a whole note, 2 for a half note, etc.). By multiplying the duration, longer rests can be constructed. For example, this rest takes 3 measures in 2/4 time

R2*3

When printing the part, multi-rests must be condensed. This is done by setting a run-time variable

\set Score.skipBars = ##t

This command sets the property skipBars in the Score context to true (##t). Prepending the rest and this option to the music above, leads to the following result

[image of music]

The score is made by combining all of the music together. Assuming that the other voice is in bassoonNotes in the file ‘bassoon-music.ly’, a score is made with

\include "bassoon-music.ly"
\include "horn-music.ly"

<<
  \new Staff \hornNotes
  \new Staff \bassoonNotes
>>

leading to

[image of music]


5. A kimenet finomhangolása


5.1 A finomhangolás alapjai


5.1.1 Bevezetés a finomhangolásba

Kontextusok és ábrázolók, as Contexts, Engravers, and the


5.1.2 Objektumok és interfészek


5.1.3 Objektumok és tulajdonságok elnevezési konvenciói

Kontextusok és ábrázolók. Here for reference is a list


5.1.4 Finomhangolási módszerek

Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása. We must now introduce some more


5.2 A belső működés referenciája


5.2.1 Elrendezési objektumok tulajdonságai

A kívánt kontextus megkeresése

Felülírás csak egy alkalommal

Tulajdonság visszaállítása


5.2.2 Interfészek tulajdonságai

Kontextus megadása dalszöveg-beviteli módban


5.2.3 Tulajdonságok típusai


5.3 Objektumok megjelenése


5.3.1 Objektumok láthatósága és színe

stencil (láthatóság)

break-visibility (láthatóság sortörések körül)

transparent (átlátszóság)

color (szín)


5.3.2 Objektumok mérete


5.3.3 Objektumok hossza és vastagsága


5.4 Objektumok elhelyezése


5.4.1 Automatikus viselkedés


5.4.2 Vonalrendszeren belüli objektumok


Ujjrend


5.4.3 Vonalrendszeren kívüli objektumok

A \textLengthOn parancs

Dinamika

Grobok méretezése


5.5 Objektumok ütközése


5.5.1 Objektumok mozgatása

Vonalrendszeren belüli objektumok. Szólamok kézi létrehozása) do not resolve the note


5.5.2 Egymást átfedő jelek javítása

padding (térköz) tulajdonság

left-padding (bal térköz) és right-padding (jobb térköz) tulajdonságok

staff-padding (kottasorok közötti térköz) tulajdonság

self-alignment-X (vízszintes igazítás) tulajdonság

staff-position (kottasor-pozíció) tulajdonság

extra-offset (extra eltolás) tulajdonság

positions (pozíciók) tulajdonság

force-hshift (kényszerített vízszintes eltolás) tulajdonság


5.5.3 Valós zenei példa


5.6 További finomhangolás


5.6.1 A finomhangolás más felhasználási módjai

Átkötés különböző szólamok hangjai között

Korona szimulációja MIDI-ben


5.6.2 Változók felhasználása a finomhangoláshoz


5.6.3 Stíluslapok

A kimenet finomhangolása, for details. But what if you have many Haladó finomhangolás Scheme-mel.


5.6.4 További információforrások


5.6.5 A lassabban feldolgozható finomhangolások elkerülése


5.6.6 Haladó finomhangolás Scheme-mel


A. Sablonok


A.1 Egy kottasor


A.1.1 Csak hangok


A.1.2 Hangok és dalszöveg


A.1.3 Hangok és akkordok


A.1.4 Hangok, dalszöveg és akkordok


A.2 Zongorasablonok


A.2.1 Szólózongora


A.2.2 Zongora és dallam dalszöveggel


A.2.3 Zongora középre igazított dalszöveggel


A.2.4 Zongora középre igazított dinamikai jelzésekkel


A.3 Vonósnégyes


A.3.1 Vonósnégyes


A.3.2 Vonósnégyes szólamkották


A.4 Kórus


A.4.1 Négyszólamú vegyeskar sablonok


A.4.2 Négyszólamú vegyeskar és automatikus zongorakivonat


A.4.3 Négyszólamú vegyeskar igazított kontextusokkal


A.5 Zenekari sablonok


A.5.1 Zenekar, kórus és zongora


A.6 Sablonok régizenéhez


A.6.1 Menzurális notációval lejegyzett művek átírása


A.6.2 Gregorián tételek átírása


A.7 Egyéb sablonok


A.7.1 Dzsesszegyüttes


B. GNU Free Documentation License

Version 1.3, 3 November 2008

 
Copyright © 2000, 2001, 2002, 2007, 2008 Free Software Foundation, Inc.
https://fsf.org/

Everyone is permitted to copy and distribute verbatim copies
of this license document, but changing it is not allowed.
  1. PREAMBLE

    The purpose of this License is to make a manual, textbook, or other functional and useful document free in the sense of freedom: to assure everyone the effective freedom to copy and redistribute it, with or without modifying it, either commercially or noncommercially. Secondarily, this License preserves for the author and publisher a way to get credit for their work, while not being considered responsible for modifications made by others.

    This License is a kind of “copyleft”, which means that derivative works of the document must themselves be free in the same sense. It complements the GNU General Public License, which is a copyleft license designed for free software.

    We have designed this License in order to use it for manuals for free software, because free software needs free documentation: a free program should come with manuals providing the same freedoms that the software does. But this License is not limited to software manuals; it can be used for any textual work, regardless of subject matter or whether it is published as a printed book. We recommend this License principally for works whose purpose is instruction or reference.

  2. APPLICABILITY AND DEFINITIONS

    This License applies to any manual or other work, in any medium, that contains a notice placed by the copyright holder saying it can be distributed under the terms of this License. Such a notice grants a world-wide, royalty-free license, unlimited in duration, to use that work under the conditions stated herein. The “Document”, below, refers to any such manual or work. Any member of the public is a licensee, and is addressed as “you”. You accept the license if you copy, modify or distribute the work in a way requiring permission under copyright law.

    A “Modified Version” of the Document means any work containing the Document or a portion of it, either copied verbatim, or with modifications and/or translated into another language.

    A “Secondary Section” is a named appendix or a front-matter section of the Document that deals exclusively with the relationship of the publishers or authors of the Document to the Document’s overall subject (or to related matters) and contains nothing that could fall directly within that overall subject. (Thus, if the Document is in part a textbook of mathematics, a Secondary Section may not explain any mathematics.) The relationship could be a matter of historical connection with the subject or with related matters, or of legal, commercial, philosophical, ethical or political position regarding them.

    The “Invariant Sections” are certain Secondary Sections whose titles are designated, as being those of Invariant Sections, in the notice that says that the Document is released under this License. If a section does not fit the above definition of Secondary then it is not allowed to be designated as Invariant. The Document may contain zero Invariant Sections. If the Document does not identify any Invariant Sections then there are none.

    The “Cover Texts” are certain short passages of text that are listed, as Front-Cover Texts or Back-Cover Texts, in the notice that says that the Document is released under this License. A Front-Cover Text may be at most 5 words, and a Back-Cover Text may be at most 25 words.

    A “Transparent” copy of the Document means a machine-readable copy, represented in a format whose specification is available to the general public, that is suitable for revising the document straightforwardly with generic text editors or (for images composed of pixels) generic paint programs or (for drawings) some widely available drawing editor, and that is suitable for input to text formatters or for automatic translation to a variety of formats suitable for input to text formatters. A copy made in an otherwise Transparent file format whose markup, or absence of markup, has been arranged to thwart or discourage subsequent modification by readers is not Transparent. An image format is not Transparent if used for any substantial amount of text. A copy that is not “Transparent” is called “Opaque”.

    Examples of suitable formats for Transparent copies include plain ASCII without markup, Texinfo input format, LaTeX input format, SGML or XML using a publicly available DTD, and standard-conforming simple HTML, PostScript or PDF designed for human modification. Examples of transparent image formats include PNG, XCF and JPG. Opaque formats include proprietary formats that can be read and edited only by proprietary word processors, SGML or XML for which the DTD and/or processing tools are not generally available, and the machine-generated HTML, PostScript or PDF produced by some word processors for output purposes only.

    The “Title Page” means, for a printed book, the title page itself, plus such following pages as are needed to hold, legibly, the material this License requires to appear in the title page. For works in formats which do not have any title page as such, “Title Page” means the text near the most prominent appearance of the work’s title, preceding the beginning of the body of the text.

    The “publisher” means any person or entity that distributes copies of the Document to the public.

    A section “Entitled XYZ” means a named subunit of the Document whose title either is precisely XYZ or contains XYZ in parentheses following text that translates XYZ in another language. (Here XYZ stands for a specific section name mentioned below, such as “Acknowledgements”, “Dedications”, “Endorsements”, or “History”.) To “Preserve the Title” of such a section when you modify the Document means that it remains a section “Entitled XYZ” according to this definition.

    The Document may include Warranty Disclaimers next to the notice which states that this License applies to the Document. These Warranty Disclaimers are considered to be included by reference in this License, but only as regards disclaiming warranties: any other implication that these Warranty Disclaimers may have is void and has no effect on the meaning of this License.

  3. VERBATIM COPYING

    You may copy and distribute the Document in any medium, either commercially or noncommercially, provided that this License, the copyright notices, and the license notice saying this License applies to the Document are reproduced in all copies, and that you add no other conditions whatsoever to those of this License. You may not use technical measures to obstruct or control the reading or further copying of the copies you make or distribute. However, you may accept compensation in exchange for copies. If you distribute a large enough number of copies you must also follow the conditions in section 3.

    You may also lend copies, under the same conditions stated above, and you may publicly display copies.

  4. COPYING IN QUANTITY

    If you publish printed copies (or copies in media that commonly have printed covers) of the Document, numbering more than 100, and the Document’s license notice requires Cover Texts, you must enclose the copies in covers that carry, clearly and legibly, all these Cover Texts: Front-Cover Texts on the front cover, and Back-Cover Texts on the back cover. Both covers must also clearly and legibly identify you as the publisher of these copies. The front cover must present the full title with all words of the title equally prominent and visible. You may add other material on the covers in addition. Copying with changes limited to the covers, as long as they preserve the title of the Document and satisfy these conditions, can be treated as verbatim copying in other respects.

    If the required texts for either cover are too voluminous to fit legibly, you should put the first ones listed (as many as fit reasonably) on the actual cover, and continue the rest onto adjacent pages.

    If you publish or distribute Opaque copies of the Document numbering more than 100, you must either include a machine-readable Transparent copy along with each Opaque copy, or state in or with each Opaque copy a computer-network location from which the general network-using public has access to download using public-standard network protocols a complete Transparent copy of the Document, free of added material. If you use the latter option, you must take reasonably prudent steps, when you begin distribution of Opaque copies in quantity, to ensure that this Transparent copy will remain thus accessible at the stated location until at least one year after the last time you distribute an Opaque copy (directly or through your agents or retailers) of that edition to the public.

    It is requested, but not required, that you contact the authors of the Document well before redistributing any large number of copies, to give them a chance to provide you with an updated version of the Document.

  5. MODIFICATIONS

    You may copy and distribute a Modified Version of the Document under the conditions of sections 2 and 3 above, provided that you release the Modified Version under precisely this License, with the Modified Version filling the role of the Document, thus licensing distribution and modification of the Modified Version to whoever possesses a copy of it. In addition, you must do these things in the Modified Version:

    1. Use in the Title Page (and on the covers, if any) a title distinct from that of the Document, and from those of previous versions (which should, if there were any, be listed in the History section of the Document). You may use the same title as a previous version if the original publisher of that version gives permission.
    2. List on the Title Page, as authors, one or more persons or entities responsible for authorship of the modifications in the Modified Version, together with at least five of the principal authors of the Document (all of its principal authors, if it has fewer than five), unless they release you from this requirement.
    3. State on the Title page the name of the publisher of the Modified Version, as the publisher.
    4. Preserve all the copyright notices of the Document.
    5. Add an appropriate copyright notice for your modifications adjacent to the other copyright notices.
    6. Include, immediately after the copyright notices, a license notice giving the public permission to use the Modified Version under the terms of this License, in the form shown in the Addendum below.
    7. Preserve in that license notice the full lists of Invariant Sections and required Cover Texts given in the Document’s license notice.
    8. Include an unaltered copy of this License.
    9. Preserve the section Entitled “History”, Preserve its Title, and add to it an item stating at least the title, year, new authors, and publisher of the Modified Version as given on the Title Page. If there is no section Entitled “History” in the Document, create one stating the title, year, authors, and publisher of the Document as given on its Title Page, then add an item describing the Modified Version as stated in the previous sentence.
    10. Preserve the network location, if any, given in the Document for public access to a Transparent copy of the Document, and likewise the network locations given in the Document for previous versions it was based on. These may be placed in the “History” section. You may omit a network location for a work that was published at least four years before the Document itself, or if the original publisher of the version it refers to gives permission.
    11. For any section Entitled “Acknowledgements” or “Dedications”, Preserve the Title of the section, and preserve in the section all the substance and tone of each of the contributor acknowledgements and/or dedications given therein.
    12. Preserve all the Invariant Sections of the Document, unaltered in their text and in their titles. Section numbers or the equivalent are not considered part of the section titles.
    13. Delete any section Entitled “Endorsements”. Such a section may not be included in the Modified Version.
    14. Do not retitle any existing section to be Entitled “Endorsements” or to conflict in title with any Invariant Section.
    15. Preserve any Warranty Disclaimers.

    If the Modified Version includes new front-matter sections or appendices that qualify as Secondary Sections and contain no material copied from the Document, you may at your option designate some or all of these sections as invariant. To do this, add their titles to the list of Invariant Sections in the Modified Version’s license notice. These titles must be distinct from any other section titles.

    You may add a section Entitled “Endorsements”, provided it contains nothing but endorsements of your Modified Version by various parties—for example, statements of peer review or that the text has been approved by an organization as the authoritative definition of a standard.

    You may add a passage of up to five words as a Front-Cover Text, and a passage of up to 25 words as a Back-Cover Text, to the end of the list of Cover Texts in the Modified Version. Only one passage of Front-Cover Text and one of Back-Cover Text may be added by (or through arrangements made by) any one entity. If the Document already includes a cover text for the same cover, previously added by you or by arrangement made by the same entity you are acting on behalf of, you may not add another; but you may replace the old one, on explicit permission from the previous publisher that added the old one.

    The author(s) and publisher(s) of the Document do not by this License give permission to use their names for publicity for or to assert or imply endorsement of any Modified Version.

  6. COMBINING DOCUMENTS

    You may combine the Document with other documents released under this License, under the terms defined in section 4 above for modified versions, provided that you include in the combination all of the Invariant Sections of all of the original documents, unmodified, and list them all as Invariant Sections of your combined work in its license notice, and that you preserve all their Warranty Disclaimers.

    The combined work need only contain one copy of this License, and multiple identical Invariant Sections may be replaced with a single copy. If there are multiple Invariant Sections with the same name but different contents, make the title of each such section unique by adding at the end of it, in parentheses, the name of the original author or publisher of that section if known, or else a unique number. Make the same adjustment to the section titles in the list of Invariant Sections in the license notice of the combined work.

    In the combination, you must combine any sections Entitled “History” in the various original documents, forming one section Entitled “History”; likewise combine any sections Entitled “Acknowledgements”, and any sections Entitled “Dedications”. You must delete all sections Entitled “Endorsements.”

  7. COLLECTIONS OF DOCUMENTS

    You may make a collection consisting of the Document and other documents released under this License, and replace the individual copies of this License in the various documents with a single copy that is included in the collection, provided that you follow the rules of this License for verbatim copying of each of the documents in all other respects.

    You may extract a single document from such a collection, and distribute it individually under this License, provided you insert a copy of this License into the extracted document, and follow this License in all other respects regarding verbatim copying of that document.

  8. AGGREGATION WITH INDEPENDENT WORKS

    A compilation of the Document or its derivatives with other separate and independent documents or works, in or on a volume of a storage or distribution medium, is called an “aggregate” if the copyright resulting from the compilation is not used to limit the legal rights of the compilation’s users beyond what the individual works permit. When the Document is included in an aggregate, this License does not apply to the other works in the aggregate which are not themselves derivative works of the Document.

    If the Cover Text requirement of section 3 is applicable to these copies of the Document, then if the Document is less than one half of the entire aggregate, the Document’s Cover Texts may be placed on covers that bracket the Document within the aggregate, or the electronic equivalent of covers if the Document is in electronic form. Otherwise they must appear on printed covers that bracket the whole aggregate.

  9. TRANSLATION

    Translation is considered a kind of modification, so you may distribute translations of the Document under the terms of section 4. Replacing Invariant Sections with translations requires special permission from their copyright holders, but you may include translations of some or all Invariant Sections in addition to the original versions of these Invariant Sections. You may include a translation of this License, and all the license notices in the Document, and any Warranty Disclaimers, provided that you also include the original English version of this License and the original versions of those notices and disclaimers. In case of a disagreement between the translation and the original version of this License or a notice or disclaimer, the original version will prevail.

    If a section in the Document is Entitled “Acknowledgements”, “Dedications”, or “History”, the requirement (section 4) to Preserve its Title (section 1) will typically require changing the actual title.

  10. TERMINATION

    You may not copy, modify, sublicense, or distribute the Document except as expressly provided under this License. Any attempt otherwise to copy, modify, sublicense, or distribute it is void, and will automatically terminate your rights under this License.

    However, if you cease all violation of this License, then your license from a particular copyright holder is reinstated (a) provisionally, unless and until the copyright holder explicitly and finally terminates your license, and (b) permanently, if the copyright holder fails to notify you of the violation by some reasonable means prior to 60 days after the cessation.

    Moreover, your license from a particular copyright holder is reinstated permanently if the copyright holder notifies you of the violation by some reasonable means, this is the first time you have received notice of violation of this License (for any work) from that copyright holder, and you cure the violation prior to 30 days after your receipt of the notice.

    Termination of your rights under this section does not terminate the licenses of parties who have received copies or rights from you under this License. If your rights have been terminated and not permanently reinstated, receipt of a copy of some or all of the same material does not give you any rights to use it.

  11. FUTURE REVISIONS OF THIS LICENSE

    The Free Software Foundation may publish new, revised versions of the GNU Free Documentation License from time to time. Such new versions will be similar in spirit to the present version, but may differ in detail to address new problems or concerns. See https://www.gnu.org/licenses/.

    Each version of the License is given a distinguishing version number. If the Document specifies that a particular numbered version of this License “or any later version” applies to it, you have the option of following the terms and conditions either of that specified version or of any later version that has been published (not as a draft) by the Free Software Foundation. If the Document does not specify a version number of this License, you may choose any version ever published (not as a draft) by the Free Software Foundation. If the Document specifies that a proxy can decide which future versions of this License can be used, that proxy’s public statement of acceptance of a version permanently authorizes you to choose that version for the Document.

  12. RELICENSING

    “Massive Multiauthor Collaboration Site” (or “MMC Site”) means any World Wide Web server that publishes copyrightable works and also provides prominent facilities for anybody to edit those works. A public wiki that anybody can edit is an example of such a server. A “Massive Multiauthor Collaboration” (or “MMC”) contained in the site means any set of copyrightable works thus published on the MMC site.

    “CC-BY-SA” means the Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 license published by Creative Commons Corporation, a not-for-profit corporation with a principal place of business in San Francisco, California, as well as future copyleft versions of that license published by that same organization.

    “Incorporate” means to publish or republish a Document, in whole or in part, as part of another Document.

    An MMC is “eligible for relicensing” if it is licensed under this License, and if all works that were first published under this License somewhere other than this MMC, and subsequently incorporated in whole or in part into the MMC, (1) had no cover texts or invariant sections, and (2) were thus incorporated prior to November 1, 2008.

    The operator of an MMC Site may republish an MMC contained in the site under CC-BY-SA on the same site at any time before August 1, 2009, provided the MMC is eligible for relicensing.

ADDENDUM: How to use this License for your documents

To use this License in a document you have written, include a copy of the License in the document and put the following copyright and license notices just after the title page:

 
  Copyright (C)  year  your name.
  Permission is granted to copy, distribute and/or modify this document
  under the terms of the GNU Free Documentation License, Version 1.3
  or any later version published by the Free Software Foundation;
  with no Invariant Sections, no Front-Cover Texts, and no Back-Cover
  Texts.  A copy of the license is included in the section entitled ``GNU
  Free Documentation License''.

If you have Invariant Sections, Front-Cover Texts and Back-Cover Texts, replace the “with…Texts.” line with this:

 
    with the Invariant Sections being list their titles, with
    the Front-Cover Texts being list, and with the Back-Cover Texts
    being list.

If you have Invariant Sections without Cover Texts, or some other combination of the three, merge those two alternatives to suit the situation.

If your document contains nontrivial examples of program code, we recommend releasing these examples in parallel under your choice of free software license, such as the GNU General Public License, to permit their use in free software.


C. LilyPond tárgymutató

Ugorj ide:   %   '   (   ,   .   <   >   [   \   ]   ^   _   ~   Á   É   Ö   Ú   Ü  
A   B   C   D   E   F   G   H   I   K   L   M   N   O   P   Q   R   S   T   U   V   W   Z  
Tárgymutató-bejegyzés Szakasz

%
%2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
%{ ... %}2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői

'
'Hangmagasság

(
( ... )3.1.3 Ívek

,
,Hangmagasság

.
...2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői

<
<3.2.4 Hangok akkordba foglalása
< ... >3.2.4 Hangok akkordba foglalása
<<Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor
<<3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
<< ... >>Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor
<< ... \\ ... >>3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
<< \\ >>4.2.1 Hangzatos szólamok

>
>3.2.4 Hangok akkordba foglalása
>>Egyidejű zenei kifejezések: több kottasor
>>3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül

[
[3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
[ ... ]3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás

\
\!Dinamika
\( ... \)3.1.3 Ívek
\<Dinamika
\>Dinamika
\acciaccaturaElőkék
\addlyrics3.3.1 Egyszerű dalok kottázása
\appoggiaturaElőkék
\autoBeamOff3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
\autoBeamOff4.2.3 Szólamok és vokális zene
\autoBeamOn3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
\book4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\book4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\book4.2.3 Szólamok és vokális zene
\clefKulcs
\consists4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
\contextSetting context properties with \context
\fDinamika
\ffDinamika
\fixed3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás
\graceElőkék
\header3.4.2 Cím és más adatok megadása
\header4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\keyElőjegyzés
\layout4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\layoutChanging all contexts of the same type
\lyricmode4.2.3 Szólamok és vokális zene
\lyricsto4.2.3 Szólamok és vokális zene
\majorElőjegyzés
\markup3.1.5 Szöveges utasítások
\mfDinamika
\midi4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\minorElőjegyzés
\mpDinamika
\new3.2.2 Több kottasor
\new4.3.2 Kontextusok létrehozása
\new ChoirStaff4.2.3 Szólamok és vokális zene
\new Lyrics4.2.3 Szólamok és vokális zene
\new Staff3.2.2 Több kottasor
\new Voice4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\oneVoice4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\pDinamika
\partialFelütés
\ppDinamika
\relativeHangmagasság
\remove4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
\score4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
\score4.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés
\set4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
\shiftOffHangoszlopok
\shiftOnHangoszlopok
\shiftOnnHangoszlopok
\shiftOnnnHangoszlopok
\tempoTempójelzés
\timeÜtemmutató
\tupletn-olák
\unset4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
\version2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
\voiceFour4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\voiceFourStyle4.2.1 Hangzatos szólamok
\voiceNeutralStyle4.2.1 Hangzatos szólamok
\voiceOne4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\voiceOneStyle4.2.1 Hangzatos szólamok
\voiceThree4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\voiceThreeStyle4.2.1 Hangzatos szólamok
\voiceTwo4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
\voiceTwoStyle4.2.1 Hangzatos szólamok
\withSetting context properties with \with
\\3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
\\4.2.1 Hangzatos szólamok

]
]3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás

^
^Ujjrend

_
_Ujjrend

~
~3.1.3 Ívek

A
A kontextus fogalmaLásd még
abszolút hangmagasság-megadás3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás
abszolút hangnevek3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás
abszolút mód3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás
acciaccaturaElőkék
accidentalHangmagasság
accidentalMódosítójelek
accidentalFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
AccidentalsLásd még
adding engravers4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
akkordok3.2.4 Hangok akkordba foglalása
altkulcsKulcs
aláhúzás3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
ambitusChanging a single context
ambitus engraverChanging a single context
anacrusisFelütés
aposztrófHangmagasság
appoggiaturaElőkék
articulationFigyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban
articulationArtikuláció
Articulations and ornamentationsLásd még
artikulációArtikuláció
Automatic accidentalsFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
Automatic accidentalsLásd még
Automatic beamsLásd még
automatikus gerendázás3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
azonosítók3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével

B
Bar and bar number checksLásd még
Bar linesÜtemvonalak
bare durationÁtkötés
basszuskulcsKulcs
beamRitmusérték
beam3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
beaming and lyrics4.2.3 Szólamok és vokális zene
bebéMódosítójelek
book4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
book, example of using4.2.3 Szólamok és vokális zene
brace3.2.3 Kottasor-csoport
Módosítójelek
bé, kettősMódosítójelek

C
Changing context default settingsLásd még
Changing context default settingsLásd még
choir staff4.2.3 Szólamok és vokális zene
ChoirStaff3.2.3 Kottasor-csoport
ChoirStaff4.2.3 Szólamok és vokális zene
chord3.2.4 Hangok akkordba foglalása
Chorded notesLásd még
ChordNames3.2.2 Több kottasor
chords vs. voices4.2.1 Hangzatos szólamok
clefKulcs
ClefLásd még
collisions, notesHangoszlopok
Command-line usage1.4 Command line setup
Common errors2.3.2 Some common errors
common errors2.3.2 Some common errors
concurrent music4.2.1 Hangzatos szólamok
context properties4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
context properties, modifying4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
context properties, setting with \contextSetting context properties with \context
context properties, setting with \withSetting context properties with \with
context, Voice4.2.1 Hangzatos szólamok
Contexts4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
ContextsLásd még
contexts explained4.3.1 A kontextus fogalma
contexts, creating4.3.2 Kontextusok létrehozása
contexts, naming4.3.2 Kontextusok létrehozása
creating contexts4.3.2 Kontextusok létrehozása
Creating MIDI files4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
Creating titles3.4.2 Cím és más adatok megadása
crescendoDinamika
csonkaütemFelütés
cím3.4.2 Cím és más adatok megadása

D
dal3.3.1 Egyszerű dalok kottázása
dalszöveg3.3.1 Egyszerű dalok kottázása
dalszöveg igazítása3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
dalszöveg több szólamhoz3.3.3 Azonos dalszöveg több kottasorhoz
dalszöveg, többszótagú szavak3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
decrescendoDinamika
dinamikaDinamika
Displaying stavesLásd még
dotted noteRitmusérték
double flatMódosítójelek
double sharpMódosítójelek
Download1.1 Graphical setup under GNU/Linux
Download1.2 Graphical setup under Windows
Download1.3 Graphical setup under macOS
Download1.4 Command line setup
durationRitmusérték
duration, bareÁtkötés
dynamicsDinamika
DynamicsLásd még
dúrElőjegyzés

E
Easier1. Installing
egysoros megjegyzés2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
egysoros megjegyzés2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
egyszerű lejegyzés2.2.1 Egyszerű kottázás
egészkottaRitmusérték
első példa2.1 Fájlok fordítása
előjegyzésElőjegyzés
előjegyzés és módosítójelekMódosítójelek
előjegyzés és módosítójelekElőjegyzés
előkeElőkék
engravers4.3.3 Az ábrázoló fogalma
Engravers and PerformersLásd még
engravers, adding4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
engravers, removing4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
errors, common2.3.2 Some common errors
esMódosítójelek
esesMódosítójelek
example of writing a score4.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól
extender line3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz

F
fejléc3.4.2 Cím és más adatok megadása
felütésFelütés
File structure4.1 Hogyan működnek a LilyPond bemeneti fájlok?
File structure4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
File structureLásd még
fingeringUjjrend
Fingering instructionsLásd még
flatMódosítójelek
flatFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
fontSize, default and settingSetting context properties with \with
fordítás2.1 Fájlok fordítása
formázott szöveg3.1.5 Szöveges utasítások
frazeálóív3.1.3 Ívek
félkottaRitmusérték

G
gerendázás3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
gerendázás, automatikus3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
gerendázás, kézi3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
Grace notesLásd még
grace notesElőkék
GrandStaff3.2.3 Kottasor-csoport

H
half noteRitmusérték
hanghosszúságRitmusérték
hangmagasságHangmagasság
hangmagasság3.4.3 Abszolút hangmagasság-megadás
hangsúlyArtikuláció
hangzás és lejegyzés különbségeElőjegyzés
header4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
hivatkozás3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
hogyan olvassuk a kézikönyvet2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása
hosszúságRitmusérték
hosszúság jelzéseRitmusérték
hozzárendelés3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
hymn structure4.2.3 Szólamok és vokális zene

I
ideiglenes kottasorok4.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása
implicit book blokk4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
implicit kontextusok4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
Input modes4.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés
intervalHangmagasság
isMódosítójelek
isisMódosítójelek

K
kapcsos zárójelek2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
keresztMódosítójelek
kereszt, kettősMódosítójelek
kettős béMódosítójelek
kettős keresztMódosítójelek
Key signatureLásd még
key signatureElőjegyzés
key signatureFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
Keyboard and other multi-staff instrumentsLásd még
kifejezés, zenei3.2.1 A zenei kifejezés fogalma
kifejezések2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
kifejezések, párhuzamosEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
kis- és nagybetűk különbsége2.1 Fájlok fordítása
kis- és nagybetűk különbsége2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
kontextus3.2.2 Több kottasor
Kontextusok létrehozásaLásd még
kottasorEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
kottasor, több3.2.2 Több kottasor
kottasorok pozíciója4.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása
kottasoron belüli szólamok3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
kulcsKulcs
kézi gerendázás3.1.6 Automatikus és kézi gerendázás
kézikönyv2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása
kórusszólam3.2.3 Kottasor-csoport
kötőjel3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
kötőív3.1.3 Ívek
kötőív és átkötés különbségeFrazeálóív

L
layers4.2.1 Hangzatos szólamok
layout4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
layout blokk helye4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
lejegyzés és hangzás különbségeElőjegyzés
lejegyzés, egyszerű2.2.1 Egyszerű kottázás
lyrics3.3.1 Egyszerű dalok kottázása
Lyrics3.2.2 Több kottasor
Lyrics4.2.3 Szólamok és vokális zene
lyrics and beaming4.2.3 Szólamok és vokális zene
Lyrics context, creating4.2.3 Szólamok és vokális zene
lyrics, linking to voice4.2.3 Szólamok és vokális zene
láthatatlan szünet3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül

M
majorElőjegyzés
makrók3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
Manual beamsLásd még
megjegyzés2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
megjegyzések2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
melisma3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
melizma3.3.2 Dalszöveg igazítása a dallamhoz
metaadatok3.4.2 Cím és más adatok megadása
metronomeTempójelzés
metronómjelzésTempójelzés
middle CHangmagasság
midi4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
minorElőjegyzés
Modifying context plug-insLásd még
modifying context properties4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
modifying templates4.4.1 Szoprán és cselló
mollElőjegyzés
Multiple scores in a book4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
multiple vocal verses4.2.3 Szólamok és vokális zene
multiple voices4.2.1 Hangzatos szólamok
Multiple voicesLásd még
Multiple voicesLásd még
music, concurrent4.2.1 Hangzatos szólamok
music, simultaneous4.2.1 Hangzatos szólamok
Musical notation3.4.4 Hogyan tovább?
módosítójelekMódosítójelek
módosítójelek és relatív módHangmagasság

N
n-olan-olák
naming contexts4.3.2 Kontextusok létrehozása
naturalFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
negyedkottaRitmusérték
nesting music expressions4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
nesting simultaneous constructs4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
nesting voices4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
new contexts4.3.2 Kontextusok létrehozása
note collisionsHangoszlopok
note columnHangoszlopok
Note names in other languagesMódosítójelek
Note names in other languagesLásd még
note valuen-olák

O
octaveHangmagasság
ossia4.1.3 Zenei kifejezések egymásba ágyazása
Ossia stavesLásd még

P
phrasingFrazeálóív
Phrasing slursLásd még
PianoStaff3.2.3 Kottasor-csoport
pitchHangmagasság
pitchFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
Pitch namesFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
polifóniaEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
polifónia3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
polyphonyEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
polyphony and relative note entry4.2.1 Hangzatos szólamok
pontozásRitmusérték
properties operating in contexts4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
párhuzamos kifejezésekEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
példák2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása

Q
quarter noteRitmusérték

R
relative note entry and polyphony4.2.1 Hangzatos szólamok
relatív módHangmagasság
relatív mód és párhuzamos kifejezésekEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
removing engravers4.3.5 Ábrázolók hozzáadása és eltávolítása
restSzünetek
reverting to a single voice4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
ritmusRitmusérték
ritmusérték, akkordok3.2.4 Hangok akkordba foglalása

S
sablonok2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása
SATB structure4.2.3 Szólamok és vokális zene
SATB template4.4.2 Négyszólamú vegyeskar
scaleHangmagasság
Score3.2.2 Több kottasor
score4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
score4.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés
Score layout4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
score, example of writing4.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól
setting properties within contexts4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
sharpMódosítójelek
sharpFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
shift commandsHangoszlopok
simultaneous music4.2.1 Hangzatos szólamok
Simultaneous notesLásd még
slurKötőív
slurFrazeálóív
slurFigyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban
SlursLásd még
slurs crossing brackets4.2.1 Hangzatos szólamok
spacing notes4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
staccatoArtikuláció
Staff3.2.2 Több kottasor
stem directions and voices4.2.1 Hangzatos szólamok
stem down4.2.1 Hangzatos szólamok
stem up4.2.1 Hangzatos szólamok
Structure of a scoreLásd még
Suggestions for writing files2.4.3 A dokumentáció áttekintése
szerző3.4.2 Cím és más adatok megadása
szöveg3.1.5 Szöveges utasítások
szünetSzünetek
szünet jelzéseSzünetek
szünet, láthatatlan3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül

T
template, modifying4.4.1 Szoprán és cselló
template, SATB4.4.2 Négyszólamú vegyeskar
template, writing your own4.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól
tempo indicationTempójelzés
tempójelzésTempójelzés
tenorkulcsKulcs
The set commandLásd még
tieÁtkötés
tieFigyelmeztetés az átkötés és kötőív viszonyával kapcsolatban
TiesLásd még
ties crossing brackest4.2.1 Hangzatos szólamok
Time signatureLásd még
time signatureÜtemmutató
tippek2.4.1 Kapcsos zárójelek elhagyása
Top2.4.3 A dokumentáció áttekintése
Top2.4.3 A dokumentáció áttekintése
transpositionFigyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban
triolan-olák
tripletn-olák
troubleshooting2.3 Hibák kezelése
Troubleshooting2.3.1 General troubleshooting tips
Tunable context properties4.3.4 Kontextusok tulajdonságainak módosítása
Tunable context propertiesLásd még
TupletsLásd még
több kotta4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
több kottasorEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
több kottasor3.2.2 Több kottasor
több szólam egy kottasoron belül3.2.5 Több szólam egy kottasoron belül
többsoros megjegyzés2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
többsoros megjegyzés2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői

U
UpbeatsLásd még
Updating files with convert-ly4.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel

V
variables4.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel
variables4.4.4 Kevesebb gépelés változókkal és függvényekkel
versszakok és refrének4.2.3 Szólamok és vokális zene
versszakok, multiple vocal4.2.3 Szólamok és vokális zene
verzió2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
verziószám2.2.2 A bemeneti fájlok jellemzői
vesszőHangmagasság
violinkulcsKulcs
Vocal musicLásd még
Vocal musicLásd még
Vocal musicLásd még
vocal score structure4.2.3 Szólamok és vokális zene
vocal scores with multiple verses4.2.3 Szólamok és vokális zene
Voice3.2.2 Több kottasor
Voice context4.2.1 Hangzatos szólamok
voice contexts, creating4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
voices and stem directions4.2.1 Hangzatos szólamok
voices crossing brackets4.2.1 Hangzatos szólamok
voices vs. chords4.2.1 Hangzatos szólamok
voices, multiple4.2.1 Hangzatos szólamok
voices, naming4.2.1 Hangzatos szólamok
voices, nesting4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
voices, reverting to single4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
voices, temporary4.2.2 Szólamok kézi létrehozása
vonalrendszerEgyidejű zenei kifejezések: több kottasor
változók3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
változók4.1.1 Bevezetés a LilyPond fájlok szerkezetébe
változók, megengedett karakterek3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével

W
whole noteRitmusérték
writing a score, example4.4.3 Kotta létrehozása az alapoktól
Writing pitchesLásd még
Writing restsLásd még
Writing rhythmsLásd még
Writing textLásd még

Z
zenei kifejezés3.2.1 A zenei kifejezés fogalma
zenei kifejezés, összetett3.2.1 A zenei kifejezés fogalma
zongoraszólam3.2.3 Kottasor-csoport
zárójelek egymásba ágyazása4.1.4 A gerendák és ívek átfedhetik egymást
zárójeltípusok4.1.4 A gerendák és ívek átfedhetik egymást

Á
átkötés3.1.3 Ívek

É
értékadás3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével

Ö
összetett zenei kifejezés3.2.1 A zenei kifejezés fogalma
összetett zenei kifejezés4.1.2 A kotta egy összetett zenei kifejezés

Ú
újrafelhasználás3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével

Ü
ütemmutatóÜtemmutató

Ugorj ide:   %   '   (   ,   .   <   >   [   \   ]   ^   _   ~   Á   É   Ö   Ú   Ü  
A   B   C   D   E   F   G   H   I   K   L   M   N   O   P   Q   R   S   T   U   V   W   Z  

Tartalomjegyzék


LilyPond — Tankönyv v2.23.82 (development-branch).